Kiderült, mi a jobb: háromszori étkezés vagy inkább sokszor keveset?
Étkezési szokásaink és egészségünk összeegyeztetése sosem egyszerű feladat, de valószínűleg jobb, ha kevesebbszer étkezünk.
Összehasonlítva a hagyományos megközelítés szerinti háromszori étkezéssel, a fogyókúrázók körében igencsak elterjedt diéta a mikroétkezés vagy “legelés”. Bizonyítja ezt az is, hogy a sportolóknak és testépítőknek ritkább, de annál nagyobb mennyiségű kalóriabevitelt ajánlanak testtömegnövelés céljából.
Mindkét csoportnak az a feltevése, hogy az emberi test jobban képes kezelni egy állandóbb, de kisebb mennyiségű ételt, szemben a hirtelen jött elképesztő kalóriabevitellel.
Számos kutatás vizsgálta a témát. Ezek szerint az anyagcserénk, éhségünk, a koleszterin-, és vércukorszintünk mind jobban szereti a lassú, de állandó kalóriabevitelt, jobban, mint a háromszori túlterhelést.
Azonban a legújabb, és leginkább alapos kutatások azt mondják: “fúúúj.” A fogyókúra, betegségmegelőzés és a várható élettartam alapján inkább kevesebbet kellene ennünk, és nem többet.
“Még a háromszori étkezés is lehet túl sok”
- állítja Dr. Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem Longevity Intézetének igazgatója.
Longo, aki az olasz Molekuláris Onkológia Intézetnek is a tagja, az élen jár az étkezések időzítésének és a kalóriakorlátozásnak tanulmányozásában. Azt mondja nem kérdés, hogy kevesebbet kellene ennünk, és ennek számtalan oka van.
Gyakran nem vesszük figyelembe, mennyi kalóriát tartalmaz, amit megeszünk. “Ami 500 kalória, arról azt gondolják, hogy csak 250.”
“Teremts magadnak hat vagy hét alkalmat az evésre, és hatszor vagy hétszer fogod túlenni magad”
- állítja Longo.
Tény, hogy a legkényelmesebben beszerezhető vagy elkészíthető élelmiszerek általában a gyorsételek. Az egészséges ételeket megcsinálni nagyobb kihívás. Amennyiben hatszor-hétszer eszünk egy nap a hárommal ellentétben, akkor valószínűleg képtelenek leszünk tartani a megszokott jó minőséget.
A cornelli egyetem 2013-as tanulmánya megállapította, hogy azok, akik kihagytak egy étkezést a rutinjukból, 400 kalóriával kevesebbet vettek magukhoz naponta. Akik kétnaponta böjtöltek, hasonló eredménnyel végeztek. A normál rendszerességgel étkezők és a böjtölők összehasonlításakor megállapították, hogy a csak kétnaponta étkezők kalóriabevitele 10%-15%-al emelkedett az evős napokon - közel sem elegendően ahhoz, hogy bepótolja a kimaradt napokat.
Longo állítja, hogy az ún. “legelést” támogató tanulmányok előrelátható hibákat tartalmaznak. Sokszor csak a rövidtávú hatásait veszik számításba a gyakoribb étkezésnek. Míg éhségünk elmúlhat, és anyagcserénk, vércukorszintünk javulhat az elején, szervezetünk csak egy vagy két hónap elteltével fog alkalmazkodni az új étkezési szokásainkhoz. Amikor ez megtörténik, a testünk egész nap várni fogja az ételt és sóvárogni fog utána, a csupán ebéd-, és vacsoraidő helyett.
“Hozzászoktunk, hogy azt eszünk, amit akarunk, és akkor amikor akarunk, és ez csak az egyik oka, hogy miért olyan magas az elhízások száma” - mondja Longo.
Hányszor kell enni tehát? Sok függvénye van a kérdésnek, a kor, és az egészségügyi állapot csak kettő a sok közül. A legtöbb felnőttnek a napi kétszeri étkezés és egy kis nassolnivaló jó irány:
“Valami könnyű reggelire - 150 kalória - egy egészséges ebéd, és a nagy vacsora.”
Amennyiben kibírunk egy 12 órás periódust étkezés nélkül - vagyis vacsora este nyolckor, és másnap reggelig semmi-, úgy az ilyesfajta böjtölés előnyös a testsúlyunk megőrzése, a betegségek elkerülése és a hosszú élet szempontjából. Fontos még, hogy nagyobb figyelemmel kövessük a tápanyagokat is. Kevesebb étkezés kevesebb lehetőséget ad testünknek a vitaminok és ásványi anyagok pótlására.
“Adj magadnak két hónapot”
- állítja Longo, aki szerint amíg a hangulatunk, energiaszintünk és éhségünk elsőre felborul, két hónap után szervezetünk hozzászokik az új rendszerhez.
Forrás: Time
Ha hasznos volt, oszd meg másokkal is!
