Kártyás fizetés a piacon: megnéztük, mire megy, aki készpénz nélkül vásárolna be
Az elmúlt pár év során drasztikusan átalakultak az emberek fizetési szokásai: a készpénz fokozatosan visszaszorult, ezzel egyidőben átvették az uralmat az érintéses bankkártyák, illetve az egyéb digitális fizetési megoldások, például okostelefon vagy okosóra segítségével.
Ma már ott tartunk, hogy sokan – főleg a fiatalabb generációból – egyáltalán nem hordanak maguknál készpénzt, és így is szinte mindenhol boldogulnak a mindennapokban.
Cikksorozatunk első részében azt néztük meg, milyen lehetőségeink vannak Budapest belső kerületeiben a napközben igénybe vehető szolgáltatásoknál, például egy barber shopban, pékségben vagy könyvtárban. A második részben pedig nyakunkba vettük az éjszakát: több kocsmát és szórakozóhelyet is felkerestünk, hogy kiderüljön, le lehet-e hozni manapság egy szombat esti bulit készpénz használata nélkül.
Mi a helyzet a piacokon, ha kártyával fizetnénk?
Ezúttal ismét nappal indultunk útnak, de specifikusabb céllal: piacokra látogattunk el, mert kíváncsiak voltunk rá, ott is haladnak-e a korral, vagy egyelőre még beletörik a bicskánk, ha üres pénztárcával próbálkozunk.

Először Budapest egyik legforgalmasabb – és turisták által is legkedveltebb – piacára, a Fővám téri vásárcsarnokba mentünk, hogy kiderítsük, mire számíthat, aki készpénz nélkül vásárolna be a vasárnapi ebédhez, esetleg ajándékba szeretne venni egy csomag erős paprikát vagy egy rúd szalámit.
Egy hentest szólítottunk meg elsőként, akitől megtudtuk, hogy nála a magyarok nagyjából kétharmada használ kártyát, a külföldi vásárlók közül pedig gyakorlatilag mindenki. Szerinte a technológia hátránya, hogy sokszor akadozik a hálózat, aminek következtében lassabb lesz a fizetés.
A néhány standdal odébb található csokoládé és hungarikum ajándékboltban még ennél is magasabb az arány – ami annyira nem meglepő, hiszen a vásárlóik szinte kizárólag külföldiek. Az eladó elmondása szerint 10-ből 9-en nem használnak készpénzt. Ő ezt egyértelműen előnyösnek tartja, mivel nem kell a váltópénzzel bajlódni, egy érintés és már kész is.
„Az elektronikus fizetés népszerűsége folyamatosan növekszik, ezt az OTP Bank és az MNB statisztikái is alátámasztják. Azonban nemcsak azért javasoljuk a kártyaelfogadás biztosítását, mert ez a vásárlók elvárása, hanem azért is, mert ez egy kényelmes, gyors, biztonságos és a kereskedők, szolgáltatók számára is előnyös fizetési megoldás.” – osztotta meg tapasztalatait Hideg Noémi, az OTP Bank Kártyaelfogadás Szolgáltatás és ATM menedzsment terület vezetője.
A szakértő szerint az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, a kártyaelfogadás ellen, hogy egy POS-terminál fenntartása magas költségekkel jár. Önmagában azonban a készpénzhasználat sem ingyenes, elég, ha számba vesszük a tárolás, a szállítás, valamint az esetleges befizetés költségeit, továbbá mindazt az időt és energiát, amit ezekre kell fordítani, nem is beszélve a biztonsági kockázatokról. Emellett a terminálüzemeltetés költsége nagyban függ a kereskedő forgalmától és attól, hogy melyik pénzintézettel kötött szerződést, ezért mindenképp érdemes a legmegfelelőbb megoldás kiválasztásához tájékozódni az elérhető lehetőségekről.
Az OTP Csoport elektronikus fizetési megoldásai között már elérhető olyan alkalmazás is, amellyel a kereskedő POS-terminálként használhatja mobiltelefonját. A SimpleBusiness alkalmazással többféle elektronikus fizetési lehetőség is elérhető, használatával már érintéses kártyaelfogadás, valamint QR-kódos és link-es fizetés is felkínálható a vásárlók számára. Az applikációt kezdő- vagy 30 millió forint alatti éves árbevétellel rendelkező vállalkozásoknak javasolja az OTP Csoport. Magasabb árbevétel esetén pedig a bankkártyák mellett egészségpénztári, cafeteria- és SZÉP-kártyák elfogadására is alkalmas POS-terminál igénylését ajánlja a hitelintézet.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek, célja kizárólag a figyelem felkeltése. A fenti termékek és szolgáltatások részletes feltételeiről az ismert csatornákon keresztül tájékozódhatnak. Az OTP Csoport fenntartja annak jogát, hogy a tájékoztatásban szereplő termékek és szolgáltatások kondícióit módosítsa.
A zöldségeseknél még nem mindig elég, ha csak bankkártyával készülünk
A csarnok másik oldalán lévő zöldségesek helyzete alapvetően különbözik a turistákra fókuszáló árusoktól: náluk főként magyarok vásárolnak, és kisebb értékben, ezért annyira nem is jellemző a kártyás fizetés. Azért vannak páran, akik élnek a lehetőséggel, aminek az eladó nem kifejezetten örül: mint mondja, a tranzakciós díj nagyon magas, különösen akkor, ha valaki mondjuk csak egy 40 forintos hagymát szeretne kártyával kifizetni. Szerencsére ez ritka, magasabb összegnél pedig már eltörpülnek a költségek.
Egy szomszédos zöldséges hasonló véleményen van: nála nagyjából minden negyedik vásárló kártyázik, őket alacsony összeg esetén mindig megpróbálja rábeszélni, hogy vegyenek még néhány dolgot. Amúgy nagyon sok múlik a terminál fajtáján is – teszi hozzá. Az általa használt készülék fixen 2 százalékot von le, ez szerinte még egész elviselhető, de így is jobban örül a készpénznek.
Utolsóként egy édességárust szólítottunk meg, elmondása szerint nála jóformán senki nem használ már készpénzt. „Körülbelül két éve vezettük be az elektronikus fizetést és gyakorlatilag az első pillanattól átálltak rá az emberek. Nekünk ez drágább, de nincs mit tenni, alkalmazkodnunk kell ahhoz, hogy változik a világ” – fogalmaz az üzletvezető.
Nem csak a külföldi turisták szeretnek kártyával fizetni
Ezután a Hunyadi téri vásárcsarnokba látogattunk el. Ez a hely sokkal kevésbé „turistás”, mint a Fővám téri piac, ugyanakkor itt is mindegyik, szúrópróbaszerűen kiválasztott árusnál ott figyelt a terminál.
A szomszédos zöldségesnél Fővám téri kollégáihoz hasonlóan még a készpénz dominál, vásárlóinak kevesebb mint harmada kártyázik. Mint mondja, a fő probléma az, hogy utóbbi esetben előfordul, hogy csak napokkal később érkezik meg a bevétel a számlájukra, ami a nagybani piacról történő beszerzéseknél hátrányt jelent.
Végül egy pecsenyesütő tulajdonosának tapasztalataira voltunk kíváncsiak. Ő egyértelműen pozitívumként éli meg a technológiát: nagyjából egy éve vezette be, azóta az emberek 20-25 százaléka szokott élni a lehetőséggel. Szerinte köztük sok olyan is van, akik egyébként nem vásárolnának. „Annak idején az étkezési jegyekkel szemben is bizalmatlan voltam, nem értettem, mi értelmük, de végül az is jó ötletnek bizonyult. A terminál beszerzését se bántam meg egyáltalán” – összegez.

Vevőket bukhat, akinél nincs terminál
Felkerestünk hétvégén egy csak vasárnaponként nyitva tartó termelői piacot is a IX. kerületben. A tojásért csak készpénzzel fizethettünk, egyelőre nincs az eladónak terminálja. Pár standdal odébb a méz árát rendezhettük kártyával, igaz, az eladó javasolta, hogy ha legközelebb készpénzt hozunk, azzal ő jobban jár. A különleges kézműves sajtokért nagy sor áll, itt jellemzően mindenki 4 számjegyű összeget hagy a termelőnél, és ahogy ő is mondja, a többség kártyával fizet - nekik már csak ezért is érdemes terminált tartaniuk, mert más különben lehet, hogy nem lenne ennyire sok vásárlójuk.
A gyümölcsöket szintén csak készpénzzel tudjuk fizetni, az eladó hölgy azt mondja, hogy tudja, hogy időszerű lenne már az elektronikus fizetés bevezetése, de majd jövőre.
Mi a konklúzió? Nem feltétlen kell már tömött pénztárcával elindulnunk a piacra, ha bevásárlást tervezünk, de még mindig előfordulhat, hogy egy-egy árusnál készpénz után kell nyúlnunk, vagy lemondanunk arról, hogy konkrétan azon a helyen vásároljunk, ha csak bankkártyát vittünk magunkkal.