Sokat káromkodsz? 10 meglepő tény a trágár beszédről
Amikor valaki mellettünk szitkozódik, sokféle elképzelés kezd körvonalazódni bennünk az illetőről, de lefogadom, a legkevésbé sem jut eszünkbe egy durva, közönséges, netán obszcén szavakkal dobálózó emberről, hogy ő feltehetően az átlagosnál intelligensebb, esetleg őszintébb, vagy akár nyugodtabb.
Előbb gondoljuk az illetlen modorú személyről a felsoroltak ellenkezőjét, a kutatók mégis a pozitív jellemzőket igazolják. Nézzük, mi minden érdekességet tudhatunk meg a csúnya beszédről, annak hatásáról és alkalmazóiról!
1. A káromkodás nem trágárság!
A trágárság és káromkodás nem teljesen szinonimája egymásnak. A kettő kapcsolata hasonlóképp írható le, mint az általános iskolai biológiai órán mantraként belénk vasalt "Nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar." mondat. Tehát nem minden trágárság káromkodás, de minden káromkodás trágár beszéd.
Ugyanis, csak akkor beszélünk káromkodásról, ha az valamilyen szent dolgot vagy Istent szidja a trágár szavakkal együtt. Ha valaki "szimplán" illetlen, durva, vulgáris szavakkal színezi a mondanivalóját, még nem káromkodik.
2. A csúnya beszéd agyunk legalapvetőbb működésének része, csak úgy, mint a légzés.
Benjamin Bergen What the F. címmel írt könyvében végeláthatatlan mennyiségben sorolja azokat a példákat, ahol szerencsétlenül járt emberek szókincse agysérülésük következtében valamiképpen feldúsult trágár kifejezésekkel. Így járt a tisztes életet élő Phineas Gage, aki homloklebeny sérülése után képtelen volt fékezni indulatait és csúnya beszédét, ezért társas kapcsolatait képtelen volt fenntartani. Hasonlóan viselkedett az a férfi is, aki egy stroke-ot követően afáziában (beszédképtelenség) szenvedett, azonban ha képes is volt pár szóra, azok nyomdafestéket nem tűrőek voltak, így munkáját azonnal elveszítette, ami nem is csoda, mivel az illető nem mellesleg pap volt.

Orvosok tehát sok esetben azt találták, hogy a csúnya beszéd a szalonképes kommunikációtól függetlenül képes működni. Utóbbi működésképtelenné válása pedig még nem jelenti a trágár beszéd véget érését. Ennek oka, hogy a beszéd elengedhetetlen részét képező szavak nem csupán az agykéregben, azaz a legmagasabb agyműködésért felelős területen jönnek létre.
Míg a normál beszéd a bal agyféltekében képződik, addig a csúnya szavak a jobb agyfélteke mélyebben elhelyezkedő, egyben evolúciós szempontból ősibb, alapvetőbb limbikus rendszerben jönnek létre. Ez a terület pedig az érzelmi reakciókért felelős. Nem hiába tehát, hogy a trágár, sokszor alpári kifejezések leginkább érzelmek kíséretében kívánkoznak a szánkra.