Így kell szexuálisan felvilágosítani egy hatévest
Ahogyan azt korábban írtuk, a Regnobooks Budapest kiadó sorozatában megjelent "Napközis házi feladat - Amit nem tanulunk az iskolában" című kiadványa a szeretkezésről, a gyermekvárásról és a baba születéséről szólt, olyan nyers stílusban, ami a legtöbb szülőnél igencsak kivágta a biztosítékot.


A dán Per Holm Knudsen 1975-ös kiadványa alapján készült a színezőkönyv. Ezek az ábrák abban találhatóak, de a magyar kiadványban is ezek szerepelnek.
Az elmúlt két napban ezen pörög az internet, ami nyilván tökéletes reklám a könyvkiadónak. Másrészt viszont felveti azt a kérdést, hogyan és miként kell egy szülőnek felvilágosítania a gyerekét, és azt a gyermek hány éves korára időzítse.
Arról nincs vita, hogy a szülő feladata mesélni a bibéről meg a porzóról, aztán a gólyáról, de bizony előbb-utóbb a gyermek ártatlan pillogások közepette felteszi a kérdést: de akkor most TÉNYLEG, hogyan születik a baba?
És ilyenkor mesélni kell.
Szülőként én annak idején valahogyan úgy közelítettem meg a dolgot, hogy elmondtam: anya és apa ölelkezik, szeretik egymást, és ennek az érintkezésnek hála lesz gyermekáldás. Egy négy-öt-hatéves számára ennél több nem is kell.
Ne legyenek illúzióink: abban a pillanatban, amint a gyerek átlépi az iskola kapuját és első osztályban az igazgató megnyitja a tanévet, és az oly ártatlan kicsi virágunk megkezdi első iskolai "munkáját", már szinte az első napon mindennel képben lesz.
Mert minden iskolában vannak "nagyok", mert a legtöbb gyereknek van nagy testvére - és mert az iskolában már rég nem úgy káromkodnak, hogy "azt a hét meg a nyolcát!".
Hadakozni ez ellen teljesen felesleges.
A gyerekek egymás között lerendezik a szex témáját. A szülő feladata ebben az esetben az elkövetkezendő években ott lenni a gyermeke háta mögött és onnantól őszintén válaszolni, ha konkrét kérdést tesz fel.
De nem fog. Mert, ahogy írtam: erről a témáról amióta világ a világ, kényes/kínos/tabu/elképzelhetetlen/vicces (amelyik szót a legjobbnak érzed, helyettesítsd be) egy gyereknek és egy szülőnek beszélgetni. Főleg abban a relációban, hogy
a gyerek számára kínos/tabu/elképzelhetetlen/vicces elképzelni a saját szüleit és a szexet.
A szülő feladata viszont felhívni a figyelmet arra, mit takar a biztonságos szeretkezés. És nyomatékosan, akár ellenőrizve is jelen lenni akkor, amikor egy immár kamaszodó (és nem hatéves!!!) gyereknél először megjön az igazi érdeklődés. Nem tudjuk kikerülni az interneten jelenlévő tartalmakat száz százalékig.
Hiába butítjuk le az otthoni gépeket gyermekvédelemmel, az okostelefonoknak és egyéb kütyüknek, az ingyenes internet-hozzáféréseknek "hála", bármennyire taposunk, nem tudjuk kikerülni, hogy egy mai gyermek az interneten informálódjon.

Fontos nyomatékosítani azt a gyerekekben, hogy a szex egy szép dolog és bizony elsősorban érzelmek kísérik. Nem pusztán háromperces aktus - bár van olyan is - és ezt a témát sem lehet kikerülni.
A sok vihart kavart kifestő könyv rávilágított arra, hogyan NE avasd be a gyerekedet. Nem fogunk összeveszni abban, hogy a "milyen színűre festetted ki apa megnőtt fütyijét?" típusú megközelítés konkrétan agyrém.
Ha már mindenképp könyvet szeretnénk a szexről gyermekeinknek mutatni, javaslom Marie-Claude Monchaux "A sehány éves kislány" című művének beszerzését. Főleg tinilányok előszeretettel fogják lapozgatni - persze olyankor, ha a szülő nem látja.
Javasolható irodalom még Grethe Fagerström és Gunilla Hansson: Peti, Ida és Picuri című könyve, Ahogyan a könyvajánlóban olvasom:
Hurrá, lesz egy hugicánk! Vagy esetleg öcsikénk? Picuri már ott növekszik a mama pocakjában, amikor Peti és Ida mindent meg akarnak tudni a nagy titokról, a gyerek születéséről. A szülők komolyan veszik gyermekeik kérdéseit, hiszen tudják, a legkényesebbre is válaszolni kell.

Tökéletes stílus, tüneményes rajzok és ez utóbbi könyv már elfogadhatónak tűnik, akár hatéveseknek is. Amennyiben benne vagytok, kíváncsiak volnánk arra, ti hogyan tudtátok le gyermekeitek szexuális felvilágosítását - avagy anno titeket hogyan avattak be "a nagy titokba"?
