ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Higgyen-e a gyerek a Télapóban, fogtündérben, nyusziban?

Érdemes-e fenntartani, és ha igen, meddig a sok-sok mesés történetet a Mikulásról, vagy éppen a fogtündérről...? A pszichológus válaszol.
M. S. Annamária írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2018. április 06.



Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Olvasgattam különböző pszichológiai oldalakon, és - bár nem erre számítottam eredményeként - nagyon sok, kutatóktól származó ellenérvvel is találkoztam. Ezeket alább összegeztem.

Mikor húsvét vasárnap a fiaim ébredése előtt (a nyuszi megbízásából) gondosan elrejtettem az ajándékaikat, örömet és izgalmat éltem át. Mintha ismét gyerek lettem volna én is, és részese lettem volna annak a csodának, amit régen kislányként élhettem meg. A jó érzésemet pedig csak fokozta, amikor megláttam a csillogó tekinteteket, amint a szobából kiszaladva kérdezgették: "Itt volt már a nyuszi? Hozott valamit?" És én anyaként valahogy úgy éreztem, ez az apró mesevilág egy kis sziget a gyermekeimnek, ahol úgy lehetnek boldogok, ahogyan mi felnőttként vágynánk erre. Hányszor éreztük már mindannyian az életben, hogy milyen jó lenne, ha csak kívánnunk kellene, és a dolgok valóra válnának? Vagy ha a képzeletünk határtalan szárnyalása valójában a valóság lenne? Milyen jó lenne néha egy jósággal, boldogsággal telis-teli világban élni, ahol minden rólunk szól? És bizony, szerintem ez az az érzés, amit a gyerekek a mesékkel teli gyermekkorban átélnek.

Ehhez hasonló meggyőződést akkor éreztem utoljára, amikor a nagyobbik fiam hetekig rettegett egy álmaiban mindig megjelenő, Zimbi nevű, helikopter testű madártól. Képtelenek voltunk őt ép észérvek mentén megnyugtatni, mivel az ő fejében ez maga volt a valóság. Hirtelen ötlettől vezérelve a férjemmel együtt belementünk kisfiunk "játékába", és míg én kiabálva fenyegettem a láthatatlan Zimbit, férjem diadalittasan lépett ki a gyerekszobából, ruhája ujjait feltűrve elmesélte, hogy úgy elijesztette a helikopter madarat, hogy az bizony soha többé nem fog újra eljönni hozzánk. És akkor, aznap volt utoljára nálunk Zimbi. Többé nem mert jönni.

fogtunder2

Hat-hét éves korig a gyerekek csak nehezen képesek élesen elválasztani a mesevilágot a valóságtól. Ettől a kortól kezdve viszont elkezd minden a realitás köré épülni. Persze még szeretik a történeteket és néha-néha egy pillanatra a csodákban is hisznek (legalábbis a felnőtteknél jobban), de utána árnyalatonként elveszik az a határtalan hit, amely a mágikus világban gyökerezik. Ekkor újabb félelmek kerülnek az életükbe, és pont maga a realitás az, ami miatt nehezebben győzhetőek meg arról, hogy minden rendben lesz velük. Gondoljunk csak bele, hogy mi, felnőttek hogyan gondolkodunk! Az élet dolgaihoz statisztikai alapokon közelítünk. "Nem jelentkezem a versenyre, mert biztosan nem elég nagy hozzá az IQ-m.", "Nem szólítom le a lányt, mert hozzám képest ő túl szép". Ilyen prekoncepciók egy hét év alatti gyerek fejében nem léteznek. Ők hisznek abban, hogy csak elég jól kell viselkedni ahhoz, hogy megkapják azt, amire vágynak. Azt is biztosra veszik, hogy önmagukért érdemelnek meg bármit, és kétség kívül részesei valami nagy-nagy dolognak. És ez az szerintem, amit nem érdemes megvonni egy gyerektől. Mert ez a mágikus, csodálatos gondolkodás az, ami csak az övék, és mi, szülők segíthetünk is nekik abban, hogy minél tovább megtarthassák maguknak. Nem feltétlenül csak a húsvéti nyuszi vagy más kreált lények "életben tartásával", hanem akár azzal is, ha nem kényszerítjük őket kizárólag a valóságban létezésre.

Sokan gondolják úgy, hogy a gyermek áltatása (pl. Télapóval) valójában a szülők hazugsága, amelyet a gyerek akár traumaként is megélhet. Mit mondanak tehát az ellenzők?

Hazug szülő

A mítoszok fenntartása nem húzódhat örökké, és mikor a gyerek számára nyilvánvalóvá válik, hogy nem létezik se Télapó, se húsvéti nyuszi, azt a szülei hazugságaként fogja megélni. A gyermek fejében egy fedhetetlen szülőkép él, amelyet darabokra törhet az, hogy kiderül, évekig hazugságot tartottak fenn tudatosan. Christopher Boyle és Kathy McKay pszichológusok ezt azzal indokolják, hogy legtöbbünk még ma is emlékszik arra, hogy hol volt akkor, amikor megtudta például, hogy a Télapó nem létezik. Ezeket az emlékeket vakuemlékeknek hívjuk, mivel fényképszerű pontossággal vagyunk képesek visszagondolni egy pillanatra. Ilyen emlékeink főként akkor vannak, ha valamilyen traumatikus élmény ér minket, s a kutatók azt feltételezik, hogy a gyermekkori mítoszok lelepleződése pont ilyen megrázkódtatás lehet a kicsiknek.

Valaki mindig figyel engem?

Az a tudat, hogy valaki figyelheti, mikor esik ki a foguk, vagy éppen azt, hogy jól viselkednek-e vagy sem, kimondottan félelmetes lehet egy gyerek számára. Abban az esetben, ha a szülő a jó magaviselet függvényeként fogalmazza meg gyermeke számára például a Télapót, akár félelmet is kiválthat.

Ki akarja jobban: a szülő vagy a gyerek?

Sokan úgy tartják, hogy a kitalált történeteket és alakokat, mint például a húsvéti nyuszit a szülők önmaguk miatt tartják fent. A saját gyermekkori emlékeiket újra képesek átélni, míg gyereküket boldogságban és izgalomban úszva nézik, mikor az ajándékokat keresik a fűben, vagy éppen hallgatják a mesés történeteket a csodás, természetfeletti lényekről. A szokás pedig így tartja fent önmagát, mivel a mai gyerekek felnőtté válva ugyanúgy viszik majd tovább a meséket.

Én magam - ahogy fentebb is említettem - a gyermekkori csodák és mágikus gondolkodás híve vagyok, mégis érdekes az érem másik oldalát is látni. És még csak azt sem mondanám, hogy vétek lenne így gondolkodni. Talán úgy van ez, mint sok-sok más dolog is a világban, amikor szélsőséges irányból próbálunk megközelíteni egy jelenséget. Néha érdemes megfigyelni, mit mondanak azok, akik nem a mi álláspontunkat képviselik, mivel lehet belőlük akár tanulni is egy kicsit.

fantazia2

Szülőként érdemes felismernünk, meddig van szükség még a mesevilág fenntartására? Mikor van az a pont, amikor a gyerek még szívesen megy bele a játékunkba, de már látja a valóságot is. Ilyenkor érdemes lehet őket átengedni a felnőtt oldalra, és együtt eljátszani a Télapó vagy éppen a húsvéti nyúl történetét a náluk kisebbeknek. Vagy például ott van az a nyomás, miszerint a gyerekeknek jól kell viselkedniük ahhoz, hogy ajándékot kaphassanak december 6-án. Talán érdemes lehet ezen is finomítani némileg azzal, hogy attól még, hogy a jó gyerek nagyon kedves a Télapónak, a rosszalkodás még nem vonja maga után a Télapó elutasítását. És ha belegondolunk, ez egy nagyon jó és hasznos párhuzam a szülő-gyerek kapcsolatra is. Mivel éreztethetjük gyermekünkkel, hogy a mi elfogadásunk sem attól függ, hogy ő jól viselkedik vagy sem, mivel az iránta érzett szeretetünk állandó.

És talán ami a legfontosabb, hogy maradjunk hitelesek. Azt és annyit adjunk át a gyerekünknek, amit mi magunk is jónak érzünk. Nincsenek előírások, amik mentén jó szülők lehetünk, vagy amiket be kellene tartani. Nincs szabály arra, hogy legyen nyuszi, Télapó vagy fogtündér, mert az csakis jó vagy rossz lehet. Ha önmagunkat adjuk akár mesékkel, akár csak figyelemmel, már eleget adtunk.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Finnország a világ legboldogabb országa, nagyon visszacsúszott az USA a listán
Társadalomtudósok minden évben több mérőszám alapján állítják fel az ország boldogsági sorrendjét. Észak-Amerika nem örülhet, mi a stabil középmezőnyben szereplünk.
Malinovszki András / Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. március 20.



A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

  • egy főre jutó GDP
  • társadalmi támogatás
  • egészséges várható élettartam
  • szabadság
  • nagylelkűség
  • a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalom a McDonald's konyhájában: mesterséges intelligencia veszi át az irányítást
A McDonald’s mesterséges intelligenciával turbózza fel a rendeléseket és a konyhai működést! Az új MI-rendszerek nemcsak gyorsítják a kiszolgálást, hanem előre jelzik a gépek meghibásodását is.
F. O. - szmo.hu
2025. március 11.



A McDonald’s mesterséges intelligenciával (MI) fejleszti éttermeit, hogy gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a kiszolgálást. Az új technológia segíthet a rendelési pontosság javításában, csökkentheti a dolgozók terhelését, és megelőzheti a konyhai berendezések váratlan meghibásodásait, írta az IT Business.

A vállalat a Google Clouddal együttműködve edge computing technológiát vezet be, amely lehetővé teszi, hogy az egyes éttermek helyben dolgozzák fel az adatokat.

Ennek köszönhetően a rendszerek gyorsabban működnek, és kevésbé függenek a központi szerverektől, ami különösen előnyös ott, ahol a felhőkapcsolat nem mindig stabil.

A McDonald’s az MI-t a konyhai berendezések állapotának figyelésére is használja. Szenzorok segítségével ellenőrzik például a sütők és jégkrémgépek működését, az algoritmusok pedig előre jelezhetik a meghibásodásokat, így csökkentve a váratlan leállások esélyét.

Az új technológia a rendelési folyamatokat is érinti. A kamerákkal felszerelt drive-through vonalak számítógépes látás segítségével ellenőrzik, hogy a vásárlók pontosan azt az ételt kapják-e, amit rendeltek.

A McDonald’s emellett folytatja a hangvezérelt rendelési rendszer fejlesztését, amelyet már 2019 óta tesztelnek. Az automata rendelésfelvevő csökkentheti az emberi hibák számát és gyorsíthatja a kiszolgálást.

A cég egy generatív MI-alapú virtuális menedzser fejlesztésén is dolgozik. A rendszer célja, hogy segítsen az adminisztratív feladatok, például a műszakbeosztások kezelésében. Hasonló megoldásokat más gyorsétteremláncok, például a Pizza Hut és a Taco Bell is tesztelnek.

A mesterséges intelligencia a vásárlói élményt is személyre szabhatja.

Az új promóciós rendszer figyelembe veszi a korábbi rendeléseket és az időjárási viszonyokat, így például egy forró nyári napon kedvezményes McFlurry ajánlat jelenhet meg azok számára, akik gyakran vásárolnak édességet.

A fejlesztések bevezetése azonban kihívásokkal is jár. A költségek mellett a franchise-partnerek eltérő technikai felszereltsége is nehezítheti az új rendszerek alkalmazását. A McDonald’s ennek ellenére tovább folytatja az MI-alapú megoldások fejlesztését, hogy az éttermek hatékonyabban működjenek, és a vásárlók még elégedettebbek legyenek, áll a cikkben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: