ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Mikor nevezhetünk egy otthont fenntarthatónak? 100-ból 10-en azt hiszik, a légkondi is azzá teszi

A nemrég készített online felmérésünk szerint messze nem mindenki számára egyértelmű, mit jelent fenntartható otthonban élni. Mik valójában a "zöld" otthon ismérvei? És vajon kik a környezettudatosabbak, a nők vagy a férfiak? Kérdőívünk eredményeiből kiderült.


A mindennapi életünk során egyre inkább szem előtt tartjuk a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot. Otthonaink esetében is egyre inkább kulcsfontosságú szerepet játszanak a tényezők. Talán neked is ismerős fogalmak ezek: passzív házak, bioklímás házak, napkollektorok és napelemek. De vajon ezeken túl mit értünk "zöld" otthon alatt?

Szerinted mitől nevezhetünk fenntarthatónak egy otthont? A te otthonod mennyire “zöld”?

Elég az is, ha szelektíven gyűjtöd a szemetet, vagy feltétel, hogy megújuló forrásból származó energiát használj? Az OTP-vel közös online kérdőívünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy válaszadóink számára mit jelent a “zöld” otthon. Köszönjük a közreműködést azoknak az olvasóinknak, akik szántak pár percet a kérdőív kitöltésére.

Összesen 1015-en válaszoltak kérdéseinkre. Az eredményekből úgy tűnik, hogy

a nők valamivel környezettudatosabbak a mindennapokban, a férfiak viszont tájékozottabbak a fenntarthatósággal kapcsolatban.

A községben élők jellemzően már nagyobb lépéseket tettek a fenntartható otthon felé, és nemcsak azáltal, hogy lényegesen nagyobb arányban komposztálnak.

A válaszadók szerint a fenntartható otthon legfőbb ismérve, hogy “alacsony az energiaigénye” - ez egészen biztosan összefügg az utóbbi időszak tapasztalataival, amikor is mindenki aggódva figyelte a számláit, vagy netán próbálta lecserélni valamilyen fenntartható megoldásra a korábbi energiaforrását. Második helyen szerepel a válaszok között, hogy a fenntartható otthon “kevés hulladékot termel”. Ezeket követik a “jól szigetelt”, “megújuló energiaforrásokat használ” és a “környezetbarát építőanyagokból épült” jelzők.

Voltak "beugratósnak” szánt opciók is, mint például az, hogy a fenntartható otthon mindenféle kényelmet szolgáló, modern eszközzel felszerelt, mint amilyen a légkondi. Nagyrészt tisztában is lehettek vele a megkérdezettek, hogy a légkondi nem igazán segíti elő azt, hogy egy otthonnak kisebb legyen az energiaigénye, sőt. A lista végére került ez a lehetőség - azonban minden 10. válaszoló ezt is bejelölte, mint a fenntartható otthon jellemzőjét. Ez pedig arra utal, hogy

messze nem mindenki számára egyértelmű, mit jelent fenntartható otthonban élni.

Saját otthonukról a megkérdezettek úgy vélekednek, hogy a közepesnél valamivel jobban nevezhetők fenntarthatónak – 6,36-os átlagot jelöltek meg egy 10-es skálán. Érdekes módon épp a fenntarthatóságról vélelmezetten többet tudó fiatalabb korosztály értékelte saját otthonát valamivel gyengébben: 5,96-ra. Ennek az is lehet az oka, hogy ha nem saját ingatlanban élnek, nem minden döntést ők hoznak meg a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Ha csak anyagi akadálya lenne a fenntartható otthonnak: Zöld Lakáshitel az OTP Banktól!

Az OTP Csoport elkötelezett abban, hogy új és meglévő ügyfeleit is támogassa a fenntartható és élhetőbb jövőt szolgáló ingatlancélú projektjeik megvalósításában. Legyen szó új ingatlan vásárlásáról, építéséről vagy a már meglévő otthon energetikai korszerűsítéséről, a július óta igényelhető OTP Zöld Lakáshitel termék segít a háztartások energiahatékonyságának elérésében.

Ha arról érdeklődtünk, milyen fenntarthatósági lépést vezettek már be a saját otthonukban a felmérés kitöltői, akkor az élen az energiatakarékos izzók használata (93%) és a szelektív hulladékgyűjtés (91%) végzett. A legkevésbé gyakori a napelempanelek használata (12%). A községben élőknél ugyanakkor egészen más megoszlás mutatkozik. Szinte minden felsorolt opciót magasabb arányban választottak, még a napelemeket is (17%),

kiemelkedik a komposztálás 81%-kal.

Kérdőívünk azt is vizsgálta, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatban a válaszadók milyen lehetőség bevezetését tervezik az otthonukba.

Ami a jövőbeli terveket illeti, a falak hőszigetelése (37%) vezet.

Nem sokkal van lemaradva mögötte a napelemek beépítése és az energiahatékony háztartási gépek használata 33%-kal.

A válaszolók 41%-a tudta helyesen, hogy a hőszigetelés akár 30-60%-kal is csökkentheti a fűtési költségeket. A 18-35 év közöttiek még nagyobb arányban (56%) adtak helyes választ.

Arra is kerestük a választ, hogy a kitöltőink számára a környezettudatosság vagy a spórolás fontosabb-e. Elsöprő többségben (82%) vannak azok, akik számára a spórolás és a környezettudatosság egyformán fontos, ha energiatakarékos megoldásokat választanak otthonukba. Csak 100-ból 8-an mondták azt, hogy nekik inkább a spórolás számít. A férfiaknál nagyobb azok aránya, akiknek a környezettudatossággal szemben a spórolás a fontosabb (17%).

Ha költözésre kerül sor, az új otthon kiválasztásánál a legfontosabb szempont annak elhelyezkedése, csak ezt követi az ár, harmadik helyre pedig a környékbeli infrastruktúra került a válaszok alapján.

Az energiahatékonyság a negyedik legfontosabb szempont, beelőzi az ingatlan állapotát és az otthon méretét.

A 18-35 éveseknél az ár került az első helyre, a férfiaknál pedig az ingatlan állapota fontosabb tényező, mint az energiahatékonysága.

Kíváncsiak voltunk arra is, vajon tisztában vannak-e vele a válaszolók, hogy mit jelent, ha egy lakóépület, otthon energiatanúsítást szerez. A válaszolók közel fele tudta azt, hogy a tanúsítás csak bizonyos időtartamra szól (53%), és hogy a tanúsítás meg tudja határozni az energiafelhasználást átlagos fogyasztói magatartás mellett (50%). Valamivel kevesebben (42%) jelölték meg helyesen, hogy a hőveszteségekből, illetve a gépészeti rendszerekből számolják a várható fogyasztást a tanúsításnál. A 18-35 év közöttiek és a férfiak 5-10%-kal nagyobb arányban jelölték meg a jó válaszokat - ők tűnnek valamivel tájékozottabbnak.

A Zöld Lakáshitelről a válaszolók kétharmada feltételezte helyesen, hogy meglévő ingatlan energetikai korszerűsítéséhez, új ingatlan építéséhez vagy vásárlásához egyaránt felhasználható.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. A Bank a hitelbírálat és a kondíciók módosításának jogát fenntartja, az egyes feltételek a hitelbírálat eredményétől függően változhatnak. A THM Zöld lakáshitel: 8,2% meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történt, értéke a feltételek változtatása esetén módosulhat. A kölcsön igénybevételéhez vagyonbiztosítási szerződés megkötése vagy megléte szükséges a fedezetül felajánlott ingatlanra. A kölcsön fedezete ingatlanra bejegyzett jelzálogjog. A THM értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát és nem tartalmazza a vagyonbiztosítás díját. A kölcsönt az OTP Jelzálogbank Zrt. nyújtja, az OTP Bank Nyrt. közvetítőként jár el. További részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank bankfiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.

A cikk az OTP Bank támogatásával készült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Elképesztő! Letarolta a vihar Soltvadkertet éjjel – képeken a pusztítás
Virágoskertet tett tönkre a jégeső, hatalmas fák dőltek ki, tetők rongálódtak meg Soltvadkerten. A helyiek összefogtak, hogy mentsék, ami még menthető a pusztítás után.


Óriási károkat okozott a vihar Soltvadkerten csütörtök éjjel. A helyiek virágmentéshez kértek segítséget, miután a felhőszakadás szétverte a Fejes Krizantém Kertészetet – számolt be róla a Blikk.

A településen több helyen is fák dőltek ki, ágak zuhantak a háztetőkre, fatörzsek törtek ketté. A MetFigyelő Facebook-oldalán képeket is közzétett a pusztításról.

„Az éjszakai heves zivatar utáni viharkárok a Soltvadkert közelében lévő Vadkerti-tónál!”

– írták a fotók mellé.

Az éjszakai heves zivatar utáni viharkárok a Soltvadkert közelében lévő Vadkerti-tónál!⛈️

A fotókat köszönjük Csaszi Csaszinak!

Várjuk a képeket, videókat!

Közzétette: MetFigyelő – 2025. április 18., péntek
„Hatalmas károkat okozott az éjszakai vihar a soltvadkerti Fejes Krizantém Kertészetben! Felhívást tettek közzé: "Virágmentés! Sajnos az éjszakai orkán erejű szél hatalmas károkat okozott! Ezért a még kisebb sérülést kiheverő virágokra akciót hirdetek a kertészetben!!! Légy te is virágmentő!!!”

A hosszú hétvége heves időjárással indult. Csütörtök este egy kelet felé lassan mozgó csapadékrendszer érte el az országot, amely több helyen záporokat, zivatarokat hozott. Ezek közül az egyik Soltvadkert környékén csapott le.

Hatalmas károkat okozott az éjszakai vihar a soltvadkerti Fejes Krizantém Kertészetben!

Felhívást tettek...

Közzétette: MetFigyelő – 2025. április 18., péntek

Szerdán és csütörtök délelőtt még napos, nyárias idő volt, délután Mezőkovácsházán 30,6 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt a napi melegrekord is. Az esti vihar azonban véget vetett a kellemes időnek, az ország szinte teljes területén zivatarok alakultak ki.

– fűzték hozzá a megdöbbentő képekhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Szívszorító: ezekre keresett rá Gene Hackman felesége a haláluk előtt segítséget remélve
A két holttestet csak napokkal később találták meg új-mexikói otthonukban. A vizsgálatok ritka fertőzést és krónikus betegségeket állapítottak meg.
F. O. - szmo.hu
2025. április 16.



Betsy Arakawa, Gene Hackman felesége 2025. február 10-én több egészségügyi problémára keresett rá az interneten. Többek között azt próbálta megtudni, hogy „okozhat-e a Covid szédülést?”, illetve utánanézett a megfázás és az orrvérzés kapcsolatának is, írja az Unilad. Másnap lemondta a masszázsidőpontját, mivel Hackman influenzaszerű tüneteket produkált, noha a Covid-tesztje negatív lett. Ugyanezen a napon

oxigénpalackokat rendelt az Amazonról, és többször is megpróbált elérni egy egészségügyi klinikát, de nem kapott ellátást.

Betsy Arakawa február 12-én hunyt el, halálát hantavírus okozta tüdőszindróma okozta. Gene Hackmant február 18-án érte a halál, nála súlyos szívbetegséget és Alzheimer-kórt állapítottak meg. A hatóságok mindkettőjüket február 26-án találták meg otthonukban, a Új-Mexikó állambeli Santa Féban.

A pár három kutyát tartott a házban. Az egyik állat, Zinna, elpusztult, feltehetően kiszáradás és éhezés miatt. A másik két kutya túlélte az eseményeket.

A ház körül több melléképületben rágcsálók jelenlétére utaló nyomokat találtak, a főépületben azonban nem észleltek aktivitást. A vizsgálat során kizárták, hogy szén-monoxid-mérgezés vagy gázszivárgás okozta volna a tragédiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET: