Egyetlen pillantás elárulja, barátságot vagy szerelmet akar tőled valaki
Jól látható tehát, hogy egy újonnan megismert, látott személyt ösztönösen úgy pásztázunk végig szemeinkkel, hogy még mielőtt akár tudatosulhatna bennünk a róla kialakított véleményünk, tekintetünk azonnal árulkodik arról, hogy potenciális romantikus kapcsolatot vagy csak szimpatikus barátot tudunk beleképzelni a másik nem személyébe.
Hogy miért?
Azt gondolhatnánk, hogy ahogy fejlődött az emberi faj, egyre kevésbé hagyatkozott ösztöneire, hiszen való igaz, az ismerkedések során egyre hátrébb szorulnak olyan tényezők, mint például a feromonok vagy az intuíciók. Mégis a fenti kutatás arról árulkodik, hogy ha partnerválasztásra kerül a sor, döntéseinket nagyon is ösztönös, tudattalan folyamatok vezérlik, hiszen tekintetünk magától vándorol azokra a pontokra, amik megadják nekünk az utódnemzés szempontjából legfontosabb támpontokat. Az a meglepő, hogy attól függően, hogy tartós vagy alkalmi kalandot keresünk, önkéntelenül is a génállományunk továbbörökítése motivál minket az ismerkedéseink során.
Mit nézünk, ha vonz a másik, és mit akkor, ha csak barátot látunk benne?
Arc: az arc az egyik legfontosabb mutatója a genetikai képességeknek. Ösztönösen vonzanak minket a szimmetrikus formák, de az arc számos maszkulin és feminin vonást is mutat, ami a párt keresőknek jó kiindulópontot adhat. Emiatt időzünk a legtöbb időt annak a férfinak vagy nőnek az arcán, akihez vonzódunk.
Mellkas és csípő: a férfiak női mellkasra, majd csípőre mutatott nagy figyelme nem igazán igényel különösebb magyarázatot, mivel köztudott, hogy a nőies formák (nagy mell, formás fenék) szexuális izgalmat keltenek, és az egészséges, kerekded idomok a termékenység látszatát keltik tudat alatt. A nők számára szintén az elsők között szerepel a férfi mellkas és csípő felmérése. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy a váll és csípő arányaiból lehet következtetni arra, hogy az illető mennyire birtokolja az oly vonzó, férfias háromszög alakú felsőtestet. A széles vállak, keskeny csípő erősebb, izmosabb testalkatot jelent, ami a nő ösztöneinek egyet jelent az egészséggel, erővel, vagyis azzal, hogy a férfi képes lesz felnevelni és megvédeni a nőt és a leendőbeli gyermekeket.
Láb és lábfej: a résztvevők akkor időztek többet ezeken a testtájakon, ha a képen szereplő férfiban vagy nőben inkább potenciális barátot láttak, mivel nem vonzódtak hozzá. A kutatók szerint mikor barátilag szimpatizálunk valakivel, a közös vonásokat keressük benne és magunkban. Mivel a testi jegyek ilyenkor elhanyagolhatóak, egyéb információ híján a külsőségek kerülnek a figyelem középpontjába. Megnézzük például a ruházatot, vagy előszeretettel a cipőt, mivel a lábbeli legtöbbször a személyiségről is árulkodik.
Véleményem szerint a kutatás érdekessége a nők és férfiak ösztönös viselkedésének feltárásában rejlik. A mai, modern világban - szerencsére - már nem vagyunk ráutalva arra, amire őseink régen. A férfi már nem fizikai erejével védi meg a nőt és gyermekét, és a nők sem a csípő- és mellméretüknek köszönhetően lesznek jól szülő, gyermekeiket jól tápláló anyák. Mégis úgy tűnik, hogy ösztönös motivációnk, azaz az utódnemzésre, génátörökítésre való törekvésünk olyan mélyen van belénk kódolva, hogy a pár száz évnyi modern életstílus még nem elég ahhoz, hogy természetünkből fakadó vágyaink megváltozzanak.
