MÚLT

Az anyaság története - legfőbb feladat: a gyerekszülés

Még pár száz éve is teljesen más volt az anyák és a gyerekek szerepe, mint ma.

Fónagy Zoltán cikke a Mindennapok története blogon - szmo.hu
2014. június 01.

A gyermeket a hagyományos társadalom Isten ajándékának tekintette: ezt a viszonyulást fejezte ki a kereszténység a születéskorlátozás tilalmával. A vallás parancsa egybeesett a gyakorlati megfontolásokkal is.

A magas csecsemő- és gyerekhalandóság mellett csak a minél több születés biztosíthatta a család fennmaradását. Ezt pedig a hagyományos társadalom a legfőbb személyes életfeladatnak tekintette: az egyén elsősorban ősei és utódai sorát összekötő láncszemként gondolt magára.

A hagyományos társadalom arra ösztönözte a nőt, hogy annyi gyermeket szüljön, amennyire csak képes. A termékeny nők nagy része életének legalább két évtizedét a terhesség-szülés-szoptatás körforgásában töltötte. A nők családban betöltött szerepéről ITT IS OLVASHATTOK.

Noha a nők egyik fő élethivatásának az anyai szerepet tartották, a 19. századi nevelési irodalomban az erre való felkészítésnek kevés nyomát lehet találni. A felső- és középosztály lányait nevelő intézetekben elsősorban a társasági életben való érvényesüléshez szükséges készségek (illem, tánc-, zene és énektudás, idegen nyelv ismerete) elsajátítására koncentráltak.

Konyhai ismeretek tanítása egy lánynevelő intézetben

Mindennapok története

Hogyan laktak az emberek korábban? Hogyan öltözködtek és mivel táplálkoztak? Hogyan ünnepeltek, milyen volt a viszonyuk a születéshez, a betegségekhez és a halálhoz? Banális kérdések, amelyeket a történészek sokáig nem tartottak méltónak a tudomány komolyságához. Pedig a hétköznapok történetét kutatva saját életvilágunk gyökereire csodálkozhatunk rá Fónagy Zoltán segítségével.

Időről időre portálunkon is találkozhattok a fenti kérdésekre talált válaszokkal.

A szülés, mint a női közösség belügye

A szülés helyét, módját, illetve az abban közreműködőket tekintve a 19. századot még a hagyományos formák továbbélése jellemezte, bár valamelyes szerepet követelt már magának a modern állam által kiépített egészségügyi intézményrendszer is.

A paraszti világban, különösen a tanyán élők körében még nem számított ritkaságnak az idősebb nőrokon, a szomszédasszony vagy a férj segítségével lezajlott szülés sem, de a 19. század vége felé már szakképzett segítő közreműködésével jött világra az újszülöttek nagy többsége. A többieknél ügyesebb, bátrabb, ezért gyakran segítségül hívott asszonyokat a 18. században a felvilágosult abszolutizmus indította el a professzionális bábává válás útján.

A bábák eszköztára meglehetősen szerény volt: kés vagy olló, fonal a köldökzsinór elkötéséhez, némi ecet vagy spiritusz az élesztésre és vérzéscsillapításra, valamint egy flaska szenteltvíz, ha a csecsemő életképtelensége esetén "szükségkeresztelésre" lenne szükség. A beöntéshez marhahólyagot használtak, de a 19. század második felétől már inkább a patikákban kapható irrigátort részesítették előnyben. Vaj vagy zsír minden háznál akadt, ezzel a bábák szülő nő hasát, derekát és gátja környékét alaposan megkenték, szükség esetén masszírozták.

Bába-mesterségre tanító könyv 1766-ból

Daniel Nikolaus Chodowiecki: Gyermekágy

A szülés körüli teendők kizárólag a női közösség (rokonok, szomszédok) feladatkörébe tartoztak. A férfiak – beleértve a férjet is – jelenlétét, közreműködését csak rendkívüli körülmények indokolhatták. A szülő nő édesanyja és nagynénjei előkészítették a terepet, befűtöttek, vizet melegítettek, rongyokat szereztek, a férj pedig, miután elhívta a bábát és behordta a kútról a vizet, az udvaron vagy a kocsmában várta, hogy a gyermeke világra jöjjön.

A 20. század előtti Európát a bőséges gyermekáldás mellett a mai ember számára szinte elképzelhetetlenül magas csecsemő- és gyermekhalandóság jellemezte. Felnövésük viszonylag alacsony esélye miatt a szülők a mai normáinkhoz képest ridegen viszonyultak gyermekeikhez.

Az anyaság kultusza, az anyai hivatás eszményítése leginkább a polgári családideál virágkorához köthető. Az otthon falai közé szorított nő a háztartás vezetését és a gyermekek nevelését kapta kizárólagos feladatul, egyúttal hatalma területéül.

Főleg - de nem kizárólag - a népesség nagy részét kitevő falusi és városi szegénység fogadta egykedvű beletörődéssel, sőt megkönnyebbüléssel, ha az Úr angyalként magához szólította kicsinyüket. Ezzel megszabadította a szülőket egy újabb éhes szájtól, a gyermeket pedig megkímélte a "földi siralomvölgy" szenvedéseitől.

Albert Dubois-Pillet: Halott gyermek, 1881.

A 17-19. századi Európa egyes országaiban - Itáliában, Franciaországban, majd a német fejedelemségekben - a felső- és középosztálybeli nők tömegesen bízták szoptatós dajkákra a csecsemőiket. Jobb esetben a házhoz vették - ha az életben volt, saját gyermekével együtt - a dajkát, rosszabb esetben kiadták hozzá az újszülöttet, gyakran másik helységbe. Utóbbi gyakorlat főleg a nagyobb francia városok környékén terjedt el a közép- és alsó rétegek körében, annak ellenére, hogy a dajkaságba adott gyerekek életben maradási esélyei köztudottan katasztrofálisak voltak.

Az érzelmek skálája

A 19. századi felső- és középosztályi családi viszonyokat megörökítő emlékiratok gyakran számolnak be távolságtartó, az érzelmeket ritkán vagy egyáltalán nem kimutató szülőkről (különösen apákról). A jómódú szülők a gyermekek körüli feladatokat nagyrészt fizetett alkalmazottakra bízták, s a ház vagy lakás elkülönített részeibe "száműzték" őket.

A dada, gyermeklány, nevelőnő sokszor fontosabb szereplője volt a gyermek életének, mint szülei. Utóbbiak az élet magasabb rendű tevékenységeit és örömeit, míg előbbiek az érzelmi biztonságot testesíthették meg számukra. Nem volt ritkaság, hogy életre szóló kötődés, családias jellegű kapcsolat alakult ki irányukba.

Munkácsy Mihály: Anyai ösztön (tanulmány)

Minél magasabban helyezkedett el a család a társadalmi hierarchiában, a gyerekek életében annál kevesebb volt az állandóság, annál gyakrabban kellett új és új - az életkorhoz alkalmasnak tartott - gondozó, nevelő és oktató személyekhez hozzászoknia. Olvashatunk az emlékiratokban rideg, a gyereket megalázó, terrorizáló nevelőkről is. Az ilyenek alkalmatlansága néha csak sokára derült ki. Egyrészt az anyát többnyire elfoglalta a terhesség-szülés-gyermekágy körforgása, másrészt a legfőbb nevelési cél, a feltétlen engedelmességre szoktatás jórészt kizárta az "árulkodást", esetleg a szülők adtak nehezen hitelt a panaszoknak.

Úgy tűnik, az emlékezetben mélyebb nyomokat hagyott az elsősorban az apa által képviselt tekintélyelv olykor drasztikus érvényesítése. A tekintélytiszteletet ugyan az anya irányában is megkövetelték, de mivel ő szintén alárendelt helyzetben volt, valamiféle szolidaritás, sőt cinkosság is gyakran érvényesült gyermekek és anyjuk között.

Kirill Vikentievics Lemoch: Ismerkedés, 1885

Anyátlanok

Az emberi életre leselkedő veszélyek nemcsak a kisgyermekekre nézve voltak sokkal súlyosabbak, mint napjainkban. Számos 19. századi életrajz kezdődik úgy, hogy "anyját korán elvesztette": néha a szóban forgó politikus, író vagy művész, máskor egy kisebb testvér születésébe halt bele, esetleg valamely járvány vagy korabeli népbetegség vitte el.

Néhány példa a végtelen sorból: Deák Ferenc anyja néhány órával élte túl fia születését. Az író Jósika Miklós báró emlékiratában egy mondatba sűríti a családi tragédiát: "Szegény jó anyám 1799-ben, fiatal korában - huszonnyolc éves volt - mellbetegségben meghalt, hagyván maga után öt árvát." Kölcsey Ferenc 11 éves volt, amikor anyja - öt évvel az apa után - meghalt, és ettől kezdve a család egy régi hű cselédje viselte gondját mind neki, mind három kisebb testvérének.

Pataky László: Virrasztás

Az egyedül maradt apa három gyermekével virraszt az anya holtteste mellett.

A reformkori irodalmi életben fontos szerepet játszó Vachott-fivérek, Sándor és Imre 11, illetve 13 évesek voltak, amikor anyjukat elvitte a kolera, apjukat pedig a tüdőbaj. Nővérük, aki a népdalgyűjtő Erdélyi János felesége lett, 9 nappal a szülés után halt meg gyermekágyi lázban.

József főherceg nádor két felesége, a 18 éves cárleány Alexandra Pavlovna és a 20 éves német hercegnő Hermina egyaránt gyermekágyi lázban hunyt el. A nádor bátyja, I. Ferenc császár első felesége, Erzsébet a szülésbe halt bele 23 évesen.

Ha még a társadalom csúcsán is ilyen veszélyes esemény volt a szülés, elképzelhető, hogy az alacsonyabb osztályok asszonyai számára milyen kockázatot jelentett...

Gyermekszülés, mint életfeladat

Mit jelent az „ősiség” jogintézménye?

Miért a gyerek volt a legfontosabb a egykor a családokban?

Mikor és miért kezdett megváltozni a nők szerepe a társadalomban?

A korabeli iskolákban miért nem készítették fel a lányokat az anya szerepre?

Milyen emlékei vannak a kor nagyasszonyainak és tanítóinak a nővé válásról?

Milyen rendelet szabályozta a bábák munkáját a XVIII. században és hogyan képezték őket?

Hogyan zajlott a szülés és mikor „kerültek képbe” az orvosok és a kórház?

Milyen volt a „rideg viszony” szülő és gyerek között?

Mi történt a „nemkívánt” gyermekkel Magyarországon és Európában?

Milyen szerepük volt a dadáknak és a nevelőnőknek egy gyerek életében?

Mit olvashatunk korabeli visszaemlékezésekben az „apai tekintélyről”?

Ha a fenti kérdésekre szeretnél választ kapni, KATTINTS IDE!

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kilökte az eladót az autójából, majd elhajtott – trükkösen próbált kocsit lopni a vevő

A férfi egy netes hirdetésre jelentkezett, és simán elnyerte az eladó bizalmát. A kocsit még aznap ellopták, de a rendőrök gyorsan lecsaptak a trükkös tolvajra.

KÉK HÍREK

Gyárfás Tamás: Portik 30 milliót kapott, hogy engem tegyen meg bűnbaknak

Portik Tamás börtönből írt nyilatkozatában állította, hogy Princz Gábor kérte fel erre. Gyárfás új bizonyítékokat adott be a másodfokú eljárásban.

KÉK HÍREK

Rendszeresen driftelget egy luxusautó a városban, kiakadt a székesfehérvári polgármester

A közterület-felügyelet rögzítette az esetet. A tűzpiros Corvette korábban is feltűnt a városban hasonló manőverekkel.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Azt hitte, hogy új autót vett, de véletlenül a saját ellopott Hondáját vásárolta vissza

Több apró jelből állt össze a kép a brit férfinak: karcolások, csomagolások, GPS-előzmények. A kulcs végül egyértelművé tette a helyzetet.

KÉK HÍREK

Előbb kigyulladt, majd összeomlott egy forgalmas pekingi híd

A 640 méteres hídról korábban is jelentettek repedéseket. A hatóságok vizsgálják, mi vezethetett a balesethez.

KÉK HÍREK

Tragédia az M1-esen: egy ember meghalt, nyolcan megsérültek egy balesetben

Egy román rendszámú mikrobusz behajtott a feltorlódott gépjárművek közé, ahol egy Opelnek ütközött, amely ezt követően egy Skodával karambolozott.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szökésben egy szekszárdi pár, akik bevonták a szexjátékba a nő 10 éves kisfiát

A pár nem jelent meg a bíróságon, és a rendőrség sem találta őket lakcímükön. Az ügy vádlottjai Németországban vagy Spanyolországban lehetnek.

KÉK HÍREK

Kovács Lajos: Gyárfás Tamás meg akarta öletni Fenyő Jánost

A Frizbi vendége volt a legendás nyomozó, és új részleteket árult el a Fenyő-gyilkosság hátteréről. Kovács Lajos szerint az ügy hemzseg a hazugságoktól és a kételyektől.

KÉK HÍREK

Hatalmas bombát találtak a városligeti hőlégballonnál

A bomba egy csőtörés javítása során került elő a hőlégballon közelében. A tűzszerészek szerint nem volt szükség lezárásokra.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Kapcsolódó

„Pohárba töltetvén szüntelen szénsav buborékokat hány” – a szénsavas üdítőt és a fröccsöt is egy magyarnak köszönheted

Jedlik Ányos találta fel a szódavíz gyártásának módszerét a világon először – ahogyan a dinamóelvet és az elektromotort is. És azt tudtad, mikor jelent meg az első palackozott ásványvíz-márka Magyarországon?

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mérgezett csokitojással ölt a brazil nő: két gyerek halt meg, csak mert féltékeny volt

Elhunyt annak az anyának a második, idősebb gyereke is, aki megosztotta családjával az ajándékba kapott csokitojást. A gyilkos féltékenységből küldte a mérgezett húsvéti csomagot.

KÉK HÍREK

Elmagyarázta a rendőrség, hogy miért rontottak rá a TEK-esek a törökbálinti drogkereskedő szomszédjára

A kommandósok először egy rossz házba mentek be, ahol egy kisgyerek és egy idős nő tartózkodott. A valódi célpont később fegyvert rántott és megsebesítette magát.

KULT

Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről

A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.