ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A Szegedi Tudományegyetem diákjai 2020-tól egyszerre öt egyetemen is tanulhatnak

Az EUGLOH projektnek köszönhetően Párizsban, Lundban, Portóban és Münchenben is tanulhatnak. A projektről és a lehetőségekről az egyetem nemzetközi és közkapcsolati igazgatójával, a stratégiai rektorhelyettesével és az egyik Erasmusos diákjával beszélgettünk.


Mindig is arról álmodoztál, hogy egyetemistaként külföldön is tanulj? Most az SZTE-n ez az álmod jó eséllyel teljesülhet. Az egyetem ugyanis társalapítója az European University Alliance for Global Health – röviden EUGLOH – elnevezésű, öt egyetemből álló európai egyetemi szövetségnek. Ennek köszönhetően az egyetem hallgatói választhatnak, hogy melyik külföldi partneregyetemben szeretnének külföldi ösztöndíjjal tanulni, de kutatási projekthez is csatlakozhatnak.

Így tanulhatsz a Paris-Saclay Egyetemen Franciaországban, a svéd Lundi Egyetemen, Portugáliában a Portói Egyetemen vagy éppen a müncheni Ludwig Maximillian Egyetemen Németországban.

Hogy miről is szól az EUGLOH projekt és mire számíthatnak 2020-tól a diákok, Széll Mártát az egyetem stratégiai rektorhelyettesét kérdeztük:

- A projekt alapötlete 2017-re datálható, mikor az Európai Bizottság egy olyan határozatot hozott, amelyben kijelentették, hogy Európa jövőbeli erősségét a felsőoktatási intézmények fogják nagymértékben elősegíteni. Emmanuel Macron elnöknek volt ezzel kapcsolatban egy nagyhatású beszéde, és ezután egy év alatt dolgoztak ki egy olyan program tervezetet, amely megalapozhatja a közös európai felsőoktatási tér létrehozásának lehetőségét.

A Szegedi Tudományegyetemet 2018 nyarán érte a megkeresés, a müncheni egyetemen keresztül, hogy csatlakozzunk egy európai egyetemeket tömörítő konzorciumhoz. Ebben a szövetségben rajtunk kívül még, Svédországban a lundi egyetem, Portugáliából a portói egyetem, Németországból a müncheni Ludwig Maximilian egyetem, és Franciaországból a párizsi Párizs-Saclay Egyetem tartozik.

A projekten belül kiírásra kerülnek pályázatok, amelyre európai egyetemeknek a konzorciumai pályázhatnak, és 3 éves futamidővel megvalósított közös projektekben kerül tesztelésre, hogy hogyan működnek ezek a szövetségek. Az első ilyen pályázati kiírás 2018 októberében jelent meg. Február végén volt lehetőség leadni az egyetemeknek a pályázatokat és mi a fentebb felsorolt egyetemekkel pályáztunk, amit végül el is fogadtak. - mesélte el nekünk.

 

Közösen szervezett konferenciák, oktatásfejlesztési programok várhatóak a négy partneregyetemmel

Széll Márta továbbá elmondta nekünk milyen projektekbe csatlakozhatsz az egyetem tanulójaként és min dolgoznak jelenleg is a projekt munkatársai:

- Az egész program kiemelt célja, hogy mind az egyetemek hallgatói és oktatói, az úgynevezett szakmobilitást elsősorban egymás között hajtsa végre.

Tehát, hogyha egy tanuló az SZTE hallgatója lesz, akkor ezen keresztül egy 220 ezres egyetemi európai közösségnek lesz a tagja. Innentől kezdve a másik 4 partneregyetem közül bármelyik oktatási programjába be tud csatlakozni.

Ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy egyfajta tematikát kellett adni ennek a projektnek. Ez pedig a globális egészség tematikája, amely abba az értelemben is globális, hogy nem csak az európai egészségügyi térben gondolkodik a projekt, hanem globális vonatkozásban.

Nem csak szorosan az orvos és egészségügyi ellátás területén próbáljuk összehangolni a oktatási, kutatási tevékenységeinket, hanem az egészség értékláncnak a számos tagját és a legdiverzebb tagjait is belevonva. Kezdve az egészséges talajjal, az egészséges étkezéssel, az egészség megőrzésének a témájával, az orvos egészségtudományokkal, rehabilitációval, az egészségügyi ellátás a jogi és gazdasági aspektusaival. Lesznek közösen szervezett konferenciák, oktatásfejlesztési programok, amelyhez az oktatóknak illetve a hallgatók minél szélesebb körének csatlakozását várjuk.

Jelenleg azon is dolgozunk, hogy egymás között megemeljük az Erasmus csere kapcsolataink keretszámait, és kidolgozzunk olyan virtuális és blended képzési programokat is, amelyeken keresztül a hallgatóknak fizikai mobilitást nem is kell végrehajtani, hanem online tudnak csatlakozni. 

Tervezzük továbbá, hogy legyenek olyan kurzusaink, ahova mind a négy partneregyetem hallgatója tud majd csatlakozni és azon is dolgozunk, hogy olyan témában kerüljenek meghirdetésre, amelyhez minél több hallgató tud egyszerre csatlakozni.

Az SZTE-n kívül a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Central European University nyertek még ilyen európai egyetem projektlehetőséget.

A végkimenetele ennek a projektnek majd az lesz, hogy megteremtsük az alapjait ez európai közös diplomának, de ehhez még sok előkészítő munkára van szükség. Tulajdonképpen ez a projektindítás ennek a célját is szolgálja többek között.

Tehát elkezdtünk dolgozni azoknak a programoknak a kidolgozásán, amelyeket beemelünk ebbe a közös munkába és nagyon szorosan riportáljuk az Európai Unió felé, hogy hogy történik ezeknek a megvalósítása.- avatott be minket Széll Márta a projekt részleteibe.

 

Az Erasmus nem csak a hallgatók, de az oktatók körében is népszerű

A Szegedi Tudományegyetem Erasmus kapcsolatairól Bene Tamást, az SZTE nemzetközi és közkapcsolati igazgatóját kérdeztük. Az egyetem jelenleg 31 országban 540 intézménnyel áll kapcsolatban 1035 bilaterális szerződés keretében (ezek listáját itt találod), így kiváncsiak voltunk arra, hogy az SZTE diákjai és oktatói körében, mennyire népszerű az Erasmus és vajon melyik ország a legnépszerűbb a hallgatók körében.

- Egy évben átlagosan hány hallgató pályázik az Erasmus ösztöndíjra és hány hallgató nyer felvételt? 

- Az elmúlt évek adatai alapján éves szinten kb. 250-300 hallgató utazik külföldre az ösztöndíjjal.

- Melyik országból érkeznek legtöbben a külföldi hallgatók?

-A TOP 3 ország Törökország, Olaszország, Spanyolország. További országokat ezen a linken találtok!

- Az SZTE-s hallgatók melyik országokat választják legszívesebben?

-A TOP 3 ország Németország, Olaszország, Franciaország. További országokat ezen a linken találjátok!

Az Erasmus nem csak a hallgatók, de az oktatók körében is népszerű. 2019-ben európai szinten is első helyen végzett a Szegedi Tudományegyetem a kiküldött oktatói mobilitási adatok alapján. A közel 370 kiutazással az európai mobilitási projektek több mint egy százalékát az SZTE valósította meg. A kiutazó hallgatói mobilitás alapján a szegedi egyetem a legaktívabb vidéki felsőoktatási intézmény.

Bene Tamástól megtudtuk azt is, hogy az SZTE-n Erasmus ösztöndíjat az 1998/1999. tanév óta 5264 kiutazó hallgató,  3275 Szegedre érkező hallgató, 3231 kiutazó és 1627 Szegedre jövő oktató vette igénybe.

Közéjük tartozik az egyetem egyik joghallgatója Klucsai Nóra is, aki Belgiumban töltött, több mint 4 hónapot. Őt Erasmusos élményeiről kérdeztük:

- Miért jelentkeztél Erasmusra?

- Már középiskolás koromban is tudtam, hogyha egyetemista leszek, akkor szeretnék Erasmusra menni. Szerettem nyelveket tanulni, szerettem mindig utazni, meg külföldre menni. Emiatt ezt egy nagyon jó lehetőségnem tartottam. Mindenképpen francia nyelvterületre szerettem volna menni, mert középiskolában már tanultam franciául viszont az egyetemi évek alatt, eléggé elhanyagoltam és úgy gondoltam, így tudnám frissíteni és a szakmai nyelvet is meg tudnám tanulni.

- Melyik országban voltál és melyik egyetemet választottad?

- Belgiumban voltam, az Université catholique de Louvain-en. Belgium egy nagyon szimpatikus ország volt és még soha nem voltam ott, de nagyon szerettem volna megnézni, meg kiváncsi voltam, hogy milyen kint élni.

Az egyetemről nagyon jókat olvastam. Én jogot tanulok, azon belül is üzleti jogot és abból a szempontból is egy jó nevű egyetemnek számít.

Ez egy egyetemi város, tele van fiatalokkal, kicsit hasonló is mint Szeged. Nem akartam semmiképpen sem egy nagyvárosba menni, pl. Párizsba, ahol elveszik egy kicsit az ember. Egy jó kis egyetemi közösségbe szerettem volna menni, és végül ki is derült, hogy jól választottam.

A kinti óráimat itthon is el tudtam fogadtatni. Volt egy kötelező tantárgyam is, a versenyjog, amit el tudtam fogadtatni, illetve tanultam még fogyasztóvédelmet is, ami nagyon jó volt, mert abból írom most a szakdolgozatomat. A versenyjogot pl. angolul tanultam, a fogyasztóvédelmet pedig franciául, ami azért is volt jó, mert mind a két nyelvet gyakorolhattam és megismertem egy kicsit a szakmai nyelvet is.

- Mennyi időt töltöttél kint és mik voltak a tapasztalataid az iskoláról, a hallgatókról, az oktatásról?

- 4 és fél hónapot voltam kint összesen. A belga diákoknál azt vettem észre, hogy ők annyira nem nyitottak a külföldiek felé, ők viszonylag zárkózottabbak voltak. Viszont nagyon sok Erasmusos hallgató volt kint, csak a jogi karon 60-70 Erasmusos diák volt és ebből egy jó kis közösség alakult ki.

Maga az oktatás nagyon színvonalas volt, sokszor hallottam, hogyha valaki Erasmusosként külföldre megy, elnézőbbek a tanárok. Hát itt nem voltak. Magasak voltak a követelmények. A tanárok is neves tanárok voltak. Az iskola Belgiumban van, ott az Európai Uniónak elég sok intézménye van, és a versenyjog és a fogyasztóvédelem is mind Európai Uniós területek, emiatt a tanáraink is szakértők voltak, akik napi szinten is részt vesznek jogalkotási folyamatokban. Nagyon jó dolgokat tanulhattunk tőlük és nagyon nyitottak és segítőkészek voltak.

- Mit adott neked az Erasmus?

- Sok élményt.

Már maga az, hogy fiatalon majdnem egy félévet kint töltöttem egy teljesen idegen környezetben, ez azért sokszor talpraesettségre meg önállóságra neveli az embert. Nagyon sokat fejlődött a francia és az angol tudásom, beleértve a szakmai nyelvet is, ami nagyon minimális volt előtte.

Ennek köszönhetően el tudtam indulni egy nemzetközi párbeszéd versenyen, ami nagy dolognak számít és nagyon sokat hozzáadott, hogy kint voltam. Emellett nagyon sokat utaztunk kint, egész Belgiumot bejártuk, nagyon szép helyeken voltunk és néhány új baráttal is gazdagabb lettem.

- Mi volt a legemlékezetesebb élményed?

- Talán az volt, amikor elmentünk Brugge-be kirándulni, ami egy igazi kis mesebeli város és pont úgy tudtunk elmenni, hogy a karácsonyi vásár már megkezdődött, ami miatt még inkább varázslatos volt. Ráadásul akkor jött ki a családom is meglátogatni.

- Mit mondanál azoknak a hallgatóknak, akik még nem jelentkeztek Erasmusra vagy hezitálnak?

- Mindenképpen jelentkezzenek! Én is hezitáltam, attól függetlenül, hogy évek óta szerettem volna kimenni, azért elgondolkodtam, biztos szeretnék-e menni.

Én azt javaslom mindenképpen menjenek ki, mert ezzel csak nyerni lehet. Külföldön lehetsz, világot láthatsz, tanulhatsz, fejlődhetsz minden szempontból, új dolgokat, embereket és kultúrákat ismerhetsz meg.

Akinek felmerült a gondolat, hogy szeretne menni, ne hagyja ki!

A cikk az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával jelent meg. Pályázati azonosító: EFOP-3.4.4-16-2017-00015 A pályázat címe: A Szegedi Tudományegyetem készségfejlesztő és kommunikációs programjainak megvalósítása a felsőoktatásba való bekerülés előmozdítására és az MTMI szakok népszerűsítésére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: