ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A szabadságot nem a főnöködtől kell kikérni - ilyen volt az első Freedom X Fesztivál

Ott voltunk a Pireneusokban, az első Freedom X Fesztiválon, ami a helyfüggetlen életmódot élteti és elmeséljük, mi ez a mozgalom.


Szabadúszóként dolgozom, de jó ideje foglalkoztat a gondolat, hogy azt, amit a számítógép mellett csinálok, tulajdonképpen a világ bármely pontjáról tehetném. Nyilván nem én vagyok sem az első, sem az utolsó a világon, aki a bejárati ajtóra néző munkaasztalát inkább tengerparti kilátásra cserélné. Ma már nagyon sokan járják a világot digitális nomádként a laptopjukkal és hódolnak a helyfüggetlen életmód örömeinket, míg még többen csak vágynak utána. A Freedom X Fesztivál, a Location Independent Movement első kültéri fesztiválja volt , ami tulajdonképpen abban próbált mindenféle módon a résztvevők segítségére lenni, miként találhatják meg a saját szabadságukat, hogyan hozhatják létre az élet és a munka számukra tökéletes fúzióját.

A gyakorlatban ez számtalan workshopot, előadást és beszélgetést jelentett, az olyan praktikus és gyakorlati témáktól kezdve, mint az adózás vagy az észt E-residency, hogyan építs saját honlapot két óra alatt vagy optimalizáld a SEO segítségével az elvontabb, spirituális témákig, ahol inkább magadat és a céljaidat ismerhetted vagy kristályosíthattad ki jobban. A Freedom X tulajdonképpen egy konferencia és egy fesztivál keveréke volt, ahol az előadások mellett minden reggel lehetett jógázni, volt meditáció, röplabda, medence, este lehetett filmezni, volt dj, időként koncertek vagy éppen silent disco is, egyszóval bőven volt lehetőség, hogy bárki levezesse a nap fáradalmait.

Mindehhez pedig egy csodálatos helyszín is társult, a fesztivál ugyanis Barcelonától két órára, a Pireneusokban, Solsonától fél órára volt: távol mindentől és mindenkitől, lélegzetelállító kilátással és levegővel. Az ég pedig annyira csillagos volt minden este, hogy bár nekem korábban többen is lelkesen mutogatták a különféle csillagképeket vagy éppen a Tejutat, én egyikből sem láttam sosem igazán semmit, itt viszont minden éjjel a Tejutat csodálva haladtam a sátram felé a fejlámpával a fejemen. Merthogy – bár lehetett jóval drágábban szobát vagy házat is bérelni -, a legtöbben minden éjjel sátorban hajtottuk álomra a fejünket.

A kilátás szép, az alapötlet nagyon romantikus, a gyakorlat azonban nem ezt mutatta: talán még az észt tél sem viselt meg annyira, mint a sátorban töltött első éjszaka, amikor egyszerűen arra ébredtem, hogy didergek, de nem tudok ellene semmit sem tenni. A hideg éjszakákkal bár némiképp számoltunk, azért sok embert láthatóan megviselt – nekem is jól jött a több éves fesztivál rutin -, de tudjuk, hogy a panaszkodás is összehozza az embereket, vagy éppen a közös didergés, a szervező brigád pedig lehetőségeikhez mérten plédek vásárlásával igyekezett segíteni az ügyön.

A Freedom X Fesztivált először tavaly rendezték meg Budapesten, akkor még „csak” egy kétnapos konferenciát takart a Bródy Házban, viszont annál inspirálóbb volt és többeket valóban „útra tett.”

Ami a célja is, hogy megadja a kellő bátorságot, motivációt, inspirációt, amire éppen szükséged van, hogy azt az életet élhesd végre, amit szeretnél.

A Freedom X szervezői idénre már jóval nagyobbat álmodtak és létrehozták az első ilyen jellegű szabadtéri eseményt, 400 embert összehozva a világ minden pontjáról.

Magyarországról éppen az előző évi fesztivál és a hazai szervezők miatt is nagyon sokan voltunk, akár résztvevőként, akár önkéntesként és már az előzetes találkozókon is érződött egy izgatott zsizsegés. Valaki már évek óta szabadon él és egyengeti a vállalkozását, más éppen csak elkezdte annak kiépítését, volt aki úgy érkezett, hogy éppen felmondott a munkahelyén, még mások a nyomasztó irodai munkájukból keresik a kiutat. Egyszóval mindenkinek megvoltak a saját elvárásai a fesztivállal kapcsolatban, legyen szó a kezdő lökésről vagy csak kapcsolatépítésről.

De mi is ez a mozgalom és miért kell ennek egy hatnapos fesztivált szervezni?

Közhely, de ahogy alakul a világ, alakulnak a munkahelyek és az internetnek köszönhetően egyre kevésbé számít, hogy honnan végzed el a feladataidat. A 9-től 17 óráig tartó munka sok esetben nem más, csak a produktivitás börtöne, amikor oda ültetnek egy asztalhoz és az összes jó ötletednek, munkádnak azt mondják, hogy ott helyben, ettől-eddig kell megszületnie. Viszont rengetegen nem így működnek és egyre több cég is kezdi felfedezni, hogy minél nagyobb szabadságot adnak az alkalmazottaknak például abban, hogy honnan dolgoznak, annál boldogabbak és ezáltal hatékonyabbak lesznek.

És persze ott vannak azok, akik nem is munkahelyben, hanem projektekben gondolkoznak vagy hovatovább, saját álmaikat szeretnék beteljesíteni és ahhoz szeretnék a saját útjukat kitaposni. És nem arra várnak, hogy mikor telik le a munkaidejük vagy vehetnek ki végre két hét szabadságot ahhoz, hogy azzal foglalkozzanak, amit szeretnének, vagy éppen világot lássanak.

A szabadság nagyon sokféle lehet: jelentheti azt, hogy nem tart senki fogva, jelentheti azt, hogy te döntheted el kivel akarsz lenni, hogy szabadon járhatsz-kelhetsz a határokon át, de azt is, hogy te döntöd el mire fordítod az idődet vagy éppen honnan. Aki ezt az életmódot választja sincs folyton úton, élhet a szabadúszó szabadságával és dönthet úgy, hogy délig alszik és éjjel dolgozik, hogy egy iroda helyett az ágyából intézi az e-maileket vagy éppen minden alkalommal más kávézóból. Elmehet futni ebéd előtt vagy ahelyett, hogy feszülten figyelné az órát ebéd alatt, fesztelenül megebédel a barátaival, majd feltöltődve visszatér a feladataihoz. Ahogy a saját ritmusa kívánja, viszont ha munka van, akkor munka van. Akkor is, ha éppen a Balin vagy, gyönyörűen süt a nap és a hullámok hívogatóan táncolnak.

Itt jön képbe az érem másik oldala: azzal, hogy szabad vagy, az összes felelősség is a tiéd lesz. Nincs főnök, aki noszogat, hogy készülj el, nincs munkaidő, amikor dolgoznod kell és persze nincs fix fizetés sem.

Amellett pedig, hogy magaddal szemben tudatosnak kell lenned, a fesztivál másik nagy tanulsága számomra az volt, hogy mennyire lényeges, hogy utazásaid közben ne árts a körülötted élőknek és a környezetednek, ha pedig van, amivel vissza tudsz adni a közösségnek, akkor adj. Ez a fesztiválon többféleképpen is megjelent, kezdve azzal, hogy szelektíven ment a hulladékgyűjtés, a bárban műanyag pohár helyett rendes üvegpoharakból ihattunk, a tányér és az evőeszköz pedig lebomló anyagból készült, emellett többféle jótékonysági üggyel is találkozhattunk. A 22STARS például egy szociális ékszermárkát épített ki (például egy pár fülbevaló megvásárlásával 5 ceruzával, egy nyaklánccal 5 étkezést támogattál), de már külön programokkal is segíti az Ugandában élő gyerekek iskoláztatását, míg olyanok is voltak, akik Londonból egészen a fesztiválig stoppoltak, hogy közben a szabadságról beszélgessenek az őket felvevőkkel és a Street Child szervezet számára gyűjtsenek.

Persze, a világ megváltása mellett bőven jutott idő a szórakozásra is. Sosem felejtem el, amikor több tucatnyian a fűben feküdtünk, miközben Kevin Hainline, a NASA csillagásza egy lézerrel mutogatta nekünk a rejtélyes csillagképeket és közben arról beszélt, hogy mennyire kreatívak voltak a felmenőink és hogy a csillagok mennyi mindent mutattak és mutatnak a mai napig számunkra, generációkat összekötve. De ugyanitt villogó fejhallgatókkal a fejünkön táncoltunk hajnalig a csillagok alatt a silent discoban, miközben távolról egészen földöntúlinak tűntek a szomszédos hegynél folyamatosan ismétlődő villámlások. Máskor az egyik közös térbe betérve közös éneklés és gitározás fogadott, de több koncert is volt a hat nap alatt.

Számomra a fesztivál legnagyobb értéke az az érzés volt, hogy van egy ilyen hatalmas, a világot átölelő, tettre kész közösség, ahol - mint egy hippi utópiában -, az emberek tényleg érdeklődően nyitottak egymás felé, tele célokkal és tettvággyal, nem csak a saját életük jobbá tételét illetően, de a környezetüket is. Ez érződött az egész attitűdön, mert bár első fesztivál révén persze rendesen akadtak hibák is, én nem sok olyat láttam, aki ne tudott volna ezeken a kényelmetlenségeken átlendülni és inkább arra fókuszálni, ami éppen körülötte zajlik. Mert a szabadság az nem az, amit a főnököd ad, hanem az, ahogyan a döntéseidet meghozod.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: