11 bizarr esküvői hagyomány, ami elsőre elég furcsának tűnhet

Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

1. Luca
2. Hanna
3. Zoé
4. Anna
5. Emma
6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

1. Dominik
2. Olivér
3. Levente
4. Marcell
5. Milán
6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:

Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!

Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.