EGÉSZSÉG
A Rovatból

Súlyosabb lehet a koronavírus lefolyása azoknál, akik több mint fél éve kapták meg a második oltást - mondja a háziorvos

Dr. Oláh Kálmánnal a harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk.


Dr. Oláh Kálmán hét Balaton-parti településen viszi háziorvosi praxisát. Már a járvány kezdetétől fontosnak tartotta, hogy a körzetébe tartozókat informálja és segítse a koronavírus elleni védekezésben. A harmadik oltás fontosságáról és jelenlegi tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mint háziorvos, javasolja a harmadik oltást?

– Igen, egyértelműen.

– Indokolná pár szóban? Nagyobb védettséget biztosít, ezen kívül kell egyáltalán nagyobb szakmai indok?

– Nyilvánvalóan ez az egyik legfontosabb indok. Az idő rövidsége miatt nem ismerhetjük az oltás hosszú távú hatását – ugyanakkor nagyon sok kérdőjel van mind a betegséggel, mind az oltással kapcsolatban. Gyakorlatilag tapasztalati úton tudunk sok dologban csak állást foglalni – ilyen a védőoltás hatékonysága, illetve maga a COVID-fertőzés is. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, vagy akár a magyar eseményeket is – mi, orvosok zárt fórumokban konzultálunk ezekről egymással - , akkor látható, hogy négy-hat hónap múlva az oltás nem minden esetben nyújt megfelelő védettséget.

Akik mondjuk két oltással rendelkeznek, és több mint fél éve kapták a második oltást, náluk súlyosabb lehet a betegség lefolyása, akár kórházba is kerülhetnek.

A leglátványosabb példa Izrael: elég gyorsan, a járvány elején, amint kijött az oltóanyag, leoltottak Pfizerrel szinte minden oltható embert. Ennek eredményeként a negyedik hullám során – ami nálunk most kezdődött – elég sok ember bekerült kórházba, mert hosszú idő telt el az oltások között. Ezen tapasztalatok miatt mindenképp javasolt a harmadik oltás.

De közelebb van Románia. Romániában nincs hatvan százalékos átoltottság, mint nálunk. Már hozzánk küldik a betegeket, mert nem bírják. Hat-e az oltás? Ez a válasz rá.

- Mostantól hogy képzeljük el az életünket? Évtizedeken át félévente oltakozunk?

- Az influenzához fogom hasonlítani, mert az már ismert és régóta köztünk van. Ez a vírus ugyanúgy itt fog maradni köztünk, mint az influenza. Amely, mint ismert, erős szezonalitást mutat: az első nagy fagyok idején szokta felütni a fejét. A koronavírus esetén nincs ilyen szezonalitás, csak kis mértékű. Azt megfigyelhettük, hogy nyáron alig vannak fertőzéses esetek. Ősztől a következő év tavaszáig tart a hullám. Ez a kis mértékű szezonalitás nem feltétlenül a melegnek és az időjárási viszonyoknak tudható be, hanem egyszerűen annak, hogy a nyári időszakban többet szellőztetünk, és többet vagyunk szabad levegőn. A lefolyás is egyszerűbb ilyenkor: több D-vitamint kap a szervezet, zöldség-gyümölcs, mozgás. Náthás-köhögős beteggel is kevesebbet találkozunk ilyenkor.

Azonban a 365 napból sokkal nagyobb időszakot ölel fel a járványnak nevezhető periódus, mint az influenza esetében. A másik szempont: a COVID-19 vírus genetikai szerkezetéből adódóan nem tud annyira mutálódni és változni, mint az influenzavírus.

A koronavírus ezért viszonylag stabilabb vírus, egyszerűbb ellene védekezni, de ez a védekezés gyakorlatilag csak úgy működhet, ha leoltjuk az emberiséget. Hogy válaszoljak a kérdésre, ha ez nem történik meg, akkor igen, valószínűnek tartom, hogy rendszeresen oltani kell a COVID-19 ellen – már amennyiben szeretnénk enyhe lefolyást egy esetleges fertőzés kapcsán. Hasonlóan, mint az influenza elleni védőoltás esetén.

– Ilyesmire nem először van példa.

– Az emberiség történetében két olyan nagy járvány volt, melyeket teljes mértékben sikerült felszámolni: az egyik a pestis, a másik a feketehimlő. A pestis úgy tűnt el az emberek életéből, hogy viszonylag higiénés környezetet teremtettünk magunk köré, így eltűnt a patkány és a rajta élősködő patkánybolha, ami a pestis kórokozóját terjesztette. Tehát megszüntettük a vektort. A koronavírusnál is van vektor – tudjuk, hogy a macskafélék is elkapják és terjeszthetik – de alapvetően ez egy légúti fertőzés, cseppfertőzéssel terjed.

A feketehimlő ezért még jobb példa. Az ellene kifejlesztett oltás volt a történelem első oltása, Edward Jenner találta ki. A nyolcvanas évekre le lett oltva az egész emberiség, és eltűnt közülünk ez a járvány.

A vírusa a koronavírushoz hasonlóan kevésbé képes mutálódni. Ennek a tulajdonságának és a széles körben adott oltásnak köszönhető, hogy eltűnt a Földről a feketehimlő.

– Vannak kétkedők. A Facebook is jó platform arra, hogy az oltás következményeitől szenvedők – vagy nem szenvedők – információkkal vagy dezinformációkkal bombázzák egymást. Ezért vannak, akik úgy döntenek, hogy nem oltakoznak.

- Vannak, akiknek az oltással kapcsolatosan vannak kételyeik. Velük lehetne és kell is beszélni, szakmai információk érthető átadásával muszáj kampányolni. Hiszen felelős döntést az tud hozni, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a döntés tárgyát illetően. A probléma az oltásellenességgel van, nem biztos, hogy velük tud egy orvos mit kezdeni. Én azt gondolom, alapvetően a vezetőinknek kell erre megoldást találni, ahogy tették ezt a gyermekkori kötelező védőoltásokkal is. Ha valaki azt mondja, hogy nem engedi beoltatni gyermekét az egyik kötelező oltással, nekünk le kell jelenteni, és annak következményei vannak. Az első oltás tekintetében, ha hosszú távban gondolkodunk, ez opció lesz, mert ahogy most élünk, hosszú távon nem tartható, akár gazdaságilag, akár az egyén szintjén.

– Meddig oltakozunk majd vajon időről időre?

– Az immunitás, ami kialakul egy fertőzés vagy egy védőoltás kapcsán, nem örök, nem biztosít élethosszig tartó védelmet.

Az, hogy hány oltásra van szükség ahhoz, hogy mondjuk ritkítsuk az oltások számát, azaz például csak egy év múlva, vagy esetleg még később kelljen a negyedik oltást beadatni – nem tudom megmondani. Ez klinikai vizsgálatoktól függ. Az viszont biztos, hogy egy vagy két oltás nem elég, mindig fog kelleni emlékeztető oltás, akárcsak a kullancs encephalitis elleni oltásnál, az influenza elleni védőoltás esetén, vagy a gyermekkori védőoltásoknál. Itt ugyanez a helyzet: a két oltás után mindenképp javasolt egy harmadik, emlékeztető oltás. A magyar szakmai álláspont szerint ez négy hónap után lehetséges. A kínai oltóanyaggal kapcsolatban – nem azért, mert nem jó, hanem mert más típusú – négy hónap után mindenképpen javasolt az újraoltás. A többinél azt gondolom, a négy-hat hónapos idő tartható, de mérlegelni kell az egyéni állapotot és a körülményeket. A krónikus betegek vagy a kövér emberek például gyakrabban kerülnek súlyos állapotba.

– Vannak, akik azzal indokolják, hogy átment rajtuk a vírus, akkor minek oltakozzanak.

– A védőoltáshoz hasonlóan a fertőzésen való átesés sem véd meg élethosszig. Lásd az influenzát: egy ember élete során nem csak egyszer influenzás.

– És nem mindig lesznek ugyanolyan erősek a tünetei sem...

– Igen. Az az ember például, aki egyszer csak meghal az influenza valamilyen szövődményében, előtte is volt már influenzás...Nem az volt élete első influenzafertőzése.

Ha valaki volt már koronavírusos, és akkor egyszerű szaglás-, ízérzésvesztése volt, náthánál nem komolyabb tünetekkel, az nem jelenti azt, hogy neki az összes koronavírus-fertőzése így fog lezajlani. Igenis lehet olyan, hogy mondjuk trombózisa lehet tüdőembóliával és meghal, vagy szívinfarktusa lesz és meghal, vagy olyan mértékű, tüdőszövetet roncsoló, masszív tüdőgyulladása alakul ki, hogy annak a szövődményeibe halhat bele a kórházban, az intenzív osztályon. Ez az egyénre lebontott helyzet. Ha a társadalmi felelősségvállalás oldalát nézzük,

az is könnyedén belátható, hogy egy olyan ember, aki be van oltva, ő miután elkapta a kórokozót, a védőoltás egy náthává vagy influenzává szelídíti a COVID-fertőzést, így nem fogja annyira porlasztani, vagyis nem fog annyira köhögni.

Illetve a gyorsabb és sokkal enyhébb lefolyás miatt sokkal kisebb valószínűsége lesz annak, hogy valakinek átadja.

– Hány helységben dolgozik orvosként?

– Hét falu háziorvosa vagyok. Kétezer fő feletti a praxisom, sok a gyerek, csak a tizennyolc év alatti annyi, mint egy önálló gyerekpraxis létszáma.

– Mostanában mennyi koronavírusossal találkozott?

– Az országos átlagot leképezi a praxisom is, tehát egyre többel. Most megint ott tartunk, hogy akinek tesztet kérek, az általában pozitív. A praxisomat nagyon nagy arányban átoltottam, kb. 1200 fő be van oltva, és ha azt nézzük, hogy 600 gyereket nem is olthattam, akkor ez egy nagyon jó arány a 2000-ből.

– Gondolom, e mögött alapos edukálás állt, nem csak maguktól ömlöttek az emberek oltásért.

– Azért ebben jó sok munkánk van. Nem csak az enyém, az asszisztenseké is. Rengeteg telefon, kampány, beszélgetések. Jó, hogy kevesen vannak, akik az oltatlanság miatt veszélybe kerülhetnek. A körzetem nagy átoltottságával így a negyedik hullámban általában akkor szoktam tesztelni, ha ismert, hogy az illető nem oltott vagy ismert ilyen kontaktja, illetve, ha az illetőt a munkahelye jobban veszélyezteti, illetve ha nagyon sok a kontakt, pl. ha boltban dolgozik vagy tanár. A fertőzött tanár is találkozik gyerekkel, a tünetmentes gyerek pedig, aki mondjuk nem az én praxisomba tartozik, megfertőzheti a nem leoltott nagyszülőt. És megint megy tovább a probléma.

Ha hiszünk abban, hogy a védőoltás véd, márpedig már ez nem egy nagy hit, mert statisztikailag is kimutatható, hiszen kórházba azok kerülnek, akik nincsenek beoltva, vagy oltottak, de már eltelt a fél év és a harmadik oltásuk nincs meg - szóval ha abból indulunk ki, hogy a védőoltás megvéd bennünket a súlyos szövődményektől, akkor ez így helyes.

A háziorvos, aki ismeri a betegeit és egy közvetlen kapcsolatot épített ki a betegeivel, akkor a helyzet tisztázása megoldható egy néhány perces telefonbeszélgetéssel.

– Sokan attól tartanak, hogy az oltás utóhatásai negatív egészségügyi következményekkel járnak.

– Erről annyit tudok mondani, hogy biztosan nem jelenthetjük ki. Sok embert felölelő klinikai vizsgálatra van szükség. Mivel közel egy éve oltunk, azért vannak már az oltási reakciókkal és szövődményekkel kapcsolatosan is ismereteink. Hivatalos beszámolók is vannak ilyen oltási szövődményekről. Az én álláspontom az, hogy

az oltás mindössze azt az immunreakciót váltja ki, mint ami a fertőzés esetén is megtörténne, csak mindezt a fertőzés nélkül, és nem olyan hatványozottan erős tünetekkel. Én azt gondolom, ezek az állapotok ezért ugyanígy be tudnak következni a fertőzés miatt, csak sokkal nagyobb valószínűséggel,

hiszen akkor ott van maga a fertőzés – és lényegesen nagyobb immunreakciót okoz, hiszen milliárdszám kell vírust elpusztítania az immunrendszernek, míg az oltás esetében csak molekuláris szinten zajlanak a folyamatok. Akinek a védőoltástól bármiféle problémája kialakul, az hatványozottan veszélyeztetett, hiszen a fertőzés következtében ennél sokkal nagyobb problémája is ki tudott volna alakulni. Ezt a szakmai józan eszem és tapasztalatom miatt állítom.

Ha egy védőoltás immunreakciója ezt tudja – akkor a fertőzés okozta immunreakció hatványozottabban durvább tüneteket produkál. Ezt tudjuk is, lásd a súlyos kórházi eseteket,

illetve, amiről nem sokat szoktunk beszélni: hogy nemcsak a kórházba kerülőkkel és a halottakkal van baj, hanem a poszt-Covid-szindrómásokkal is, akik például szívbetegek lesznek, vagy mondjuk maradandó idegrendszeri károsodásuk lesz. Vagy aktív sportolók olyan mértékű szívpanaszokkal és fáradékonysággal, vagy nehézlégzéssel kezdenek szenvedni, hogy képtelenek sportolni. Ízületi panasz, endokrinológiai betegségek – ezeket mind „tudja” a vírus is. A védőoltás pont ezen egészségügyi problémák ellen véd. Akkor is kisebb a kockázat, és az oltás utáni tünetekkel még így is jobban jár az illető, mintha a fertőzéssel kapta volna meg ezek sokszorosát. Azért ugye nem mindegy, hogy egy kórállapot kialakulásának a valószínűsége mondjuk egy a millióhoz, vagy egy a tízhez?

– Vajon ez a vírus most még sokáig itt marad velünk és mindenképp találkozunk vele?

- Nem az a kérdés, hogy el fogod-e kapni, hanem az, hogy mikor, és milyen következménye lesz.

A védőoltásról azonban nem azt az embert kell megkérdezni, akinek csak elment a szaglása, és az egészen röhög. Hanem mondjuk azt, akinek meghalt a házastársa, vagy azt a kisgyereket – ilyet is ismerek -, akinek az apja, anyja belehalt a betegségbe. Ők nem biztos, hogy oltásellenesek...

Azt szoktam mondani, hogy Nemecsek Ernő édesanyja biztos, hogy antibiotikum-párti. Ha be van oltva sok ember, de nem elég, akkor a vírus ott fog terjedni, ahol tud. Ezek most per pillanat az oltatlanok, azok a beoltottak, akiknek nem megfelelő a védettségük – akik még nem kapták meg a harmadik oltást, de már fel kellene venniük – és a gyerekek. Ha már szóba került a társadalmi felelősségvállalás: ha a gyerekeket meg akarjuk védeni és nem akarjuk, hogy ez a vírus a gyerekek körében is komoly szövődményekkel járó fertőzéssé mutálódjon, akkor már csak ezért, az ő védelmükben is oltassuk be magunkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.


Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Az embernek egy arca van, amelyet egyszer lehet elrontani” – hódít az illegális hialurondúsítás
Virágzik az illegális szépészeti sufnituning. A szépülni vágyók profi orvosok helyett sokszor inkább hyaluron pent forgató kozmetikusokhoz fordulnak, hogy spóroljanak egy kicsit. Pedig ők ilyesmit nem csinálhatnának, és a kár maradandó lehet.


A bátorság és a meggondolatlanság határmezsgyéjén egyensúlyozik az a kozmetikus, aki hyaluron pennel, botoxszal és hasonlókkal dolgozik. „A kozmetikus kizárólag a bőr felszínén dolgozhat, sem tűvel, sem nagynyomású eszközzel nem végezhet semmilyen tevékenységet a bőr irha rétegében” - magyarázza Dr.Kuroli Enikő patológus és bőrgyógyász szakorvos. A doktornő “napi sarlatán” néven indított rovatot a saját facebook-oldalán, ahol be is mutatja az illegálisan végzett, de szépen hirdetett és népszerű szépészeti beavatkozások eredményét.

„Az ajak- arc- vagy egyéb testtájakon hialuronsavas feltöltés, botox-kezelés, ilyen-olyan citromos, tiltott löttyök befecskendezése szigorúan tilos” - mondja.

Bár az orvosi és kozmetikus szakma egy része is összezár a kérdésben, a kereslet óriási. Pedig ezek a beavatkozások Dr.Kuroli Enikő szerint akár maradandó károsodással is járhatnak. És hiába kínálja sok kozmetikus olcsóbban a kezelést, egyáltalán nem biztos az sem, hogy anyagilag megéri hozzájuk fordulni.

„Nem néztem utána eléggé a dolgoknak, úgy láttam, 1 ml hialuronsav a kozmetikusoknál 50-60 ezer, az orvosoknál 75-90 ezer, mégis mivel tudnának többet? Aha, a kozmetikus Hyaluron Pennel tölt. Két hét különbséggel februárban 2 ml lett töltve. Én hülye 1,5 hónappal később még egy harmadik millilitert is kértem. Az ajkaim ugyanakkorák, mint az első töltés után. 3 ml töltéssel lett kb. az eredeti kétszerese. Ha megnézed az orvosi eredményeket, 1 ml után szokott kétszeres volumenű lenni. Baromira megbántam, mert ennyi pénzből sokkal-sokkal jobb eredményt érhettem volna el egy orvosnál. Legközelebb tuti, hogy nem kozmetikushoz megyek” - írja egy kommentelő.

Hyaluron pen és a sufnibotox

A hyaluron pen egy tollhoz hasonló, kézben elférő, egyébként az internetről könnyen beszerezhető eszköz, ami non-invazív módon, tehát tűmentesen juttatja a vízmegkötő, az öregedés jeleinek megjelenését késleltető hialuronsavat a bőrbe. Ehhez nagy nyomást használnak, és ez az eszközt használó kozmetikusok fő érve, hiszen ha nincs tű, nem okozhatnak kárt. Ez viszont Dr. Varga Tamás plasztikai sebész szerint tévedés.

„A hialuronsavas kezelés, ha rosszul kivitelezett, a fertőzéstől, a bőrelhaláson át a vakságig tartó skálán okozhat problémákat. Ezek a kezelések nagyon komoly orvosi, anatómiai, élettani, fizikai tudást igényelnek ahhoz, hogy biztonságosak legyenek”

- mondja. Ő szintén óriási problémának látja a szépészeti beavatkozások klinikákon kívüli illegális térnyerését.

Vigyázni kell, kihez megyünk

Néhány másodperces internetes keresést követően szép számmal jelennek meg a kozmetikusok által hirdetett hyaluron pen kezelések. Ezen eszközök használatát ők oktatják is, pedig a megkérdezett orvosok, a Magyar Orvosi Kamara és sok, hyaluron pent elutasító kozmetikus-influenszer szerint sem tehetik meg. A hamis önkép és az árérzékenység, a hiszékenység viszont sokakat hajt az ilyen szolgáltatást nyújtó kozmetikusok szalonkába.

„Az embernek egy arca van, amelyet egyszer lehet elrontani” - hangsúlyozza Varga Tamás.

„Egy prémium kategóriás hialuronsav bruttó anyagára megegyezik a legtöbb kozmetikus által kért kezelés árával. Hogyan lehet ez? Engedély nélküli, bizonytalan származású anyagokat fecskendeznek be, sok esetben ezek a termékek a feketepiacról, interneten kerülnek a szakértelemmel nem rendelkezőkhöz. A határon keresztül csempészik a hamisított, pancsolt, ismeretlen összetételű anyagokat” - állítja a plasztikai sebész.

Az arczsírbontás is divat

Nemcsak a hialuronsavas feltöltés, az arczsírbontás is egyre népszerűbb. Erre utalt Kuroli doktornő, amikor a "citromos löttyöt" említette. Ez egy olyan, Magyarországon engedéllyel nem rendelkező zsírbontó anyag, amelyet nemcsak testszerte, hanem arcba injektálva is használnak több kozmetikában. Az internetről rendelve könnyen hozzáférhető, az EU-n belül kozmetikai termékként szabadon vásárolható, noha semmit nem tudni róla vagy a hatásairól.

A gyártó állítása szerint természetes összetevőkkel bontja a zsírt szó szerint tokától bokáig, de ezt semmivel nem igazolja.

A svájci terápiás termékek engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság, a Swissmedic egy bevizsgálás után nemes egyszerűséggel gyógyszernek minősítette az injekciós bejuttatás miatt, kozmetikai készítményként náluk már nem forgalmazható. A hivatalos közlemény szerint nem bizonyított jótékony hatása, ellenben komoly mellékhatásokat okozhat.

@drvargatamas Zsírbontó injekciós kezelés az arcon? Maradandó károsodásokat okozhat! Mindig ellenőrizd, hogy a kezelést végző személy rendelkezik-e orvosi diplomával és szakvizsgával! Ezt megnézneted az alábbi oldalon: https://kereso.enkk.hu #plasztika #plasztikaisebész #esztétika #veszélyes #komplikáció #zsírbontó #belkyra #michalengelo ♬ Epic Music(863502) - Draganov89

Svájc úttörő ugyan, de nem sokan követik a példájukat, és a bizonytalan összetételű, TikTokon egyre népszerűbb citromos zsíroldó szer injektálását is vállalják már a fogyni vágyókon.

A kozmetikus kompetenciája, a szürkezónás orvosok

Dr. Varga Tamás szerint bizonyos kozmetikusok azért lépik át a határt, mert ez egy óriási fű alatti biznisz, egyben vakfolt. Annak ellenére, hogy a törvény egyértelműen fogalmza.

„Non-invazív és invazív esztétikai beavatkozásokat Magyarországon orvosi végzettséggel, megfelelő szakvizsgával és működési engedéllyel, szakmai felelősség biztosítással és NNGYK engedéllyel rendelkező szakorvos végezhet” - mondja a plasztikai sebész.

„Az egészségügyi törvény szabályozza a különböző kompetencia szinteket és a különböző szakvizsgákkal elvégezhető beavatkozásokat. A jelenlegi törvények is egyértelműen kimondják, hogy ilyen típusú beavatkozásokat nem végezhet sem kozmetikus, sem tetováló művész vagy autószerelő, hiszen nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel” - teszi hozzá.

Szerinte a mindenkori országos tisztifőorvos már a 2020-as évek elejétől kilincsel azzal, hogy a kompetenciával kapcsolatos hivatalos állásfoglalást a jogalkotó tartassa be.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lapunknak megerősítette, hogy „a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások” mind „orvosi kompetenciába tartoznak”.

„A kozmetikusokat a képzettségük (a kozmetikus vagy kozmetikus technikus végzettség megszerzése) az egészséges test és bőr kozmetikai célú kezelése, ápolása, masszírozása, szépséghibáinak megszüntetése, valamint az elektrokozmetikai kezelések, szőrtelenítés, sminktetoválás végezésére jogosítja fel.”

Dr. Varga Tamás szerint a szürkezónás orvosok kérdése is problémás. Azt mondja, vannak olyan doktorok, akiknek a végzettségük adott, de szakvizsgájuk nincs ahhoz, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, ez egy szintén szabályozandó terület.

A plasztikai sebész szerint a szakma régóta vár szigorúbb törvényekre, vagy legalábbis a jelenlegi hatékonyabb betartatására, de a Magyar Orvosi Kamara kérdésünkre azt válaszolta, nincs információjuk arról, hogy szigorításra készülnének.

Az NNGYK szerint jelenleg a Járási vagy Fővárosi Kerületi Hivatalnál lehet bejelentést tenni, ha valaki azt tapasztalja, egy kozmetikus túlterjeszkedik a törvények adta lehetőségeken.

Született már ítélet is

2024 nyarán a Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya közleményben tudatta, hogy megbírságoltak egy kozmetikust, mert szalonjában a szempillaépítés mellett orvos-esztétikai beavatkozásokat hajtott végre.

A Hyaluron Pent az internetről rendelte, emellett 12 mikrotűs mezoterápiás kezelést is nyújtott. Összesem félmillió forintra büntették.

"A tényállás tisztázása során a Hivatal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalásának figyelembe vételével megállapította, hogy a mezopen/dermapen, valamint hyaluron pen eszközzel végzett tevékenység invazív és minimál invazív orvos- esztétikai beavatkozásnak minősül, melyek egészségügyi szolgáltatás körébe tartoznak, így azokat kozmetikusok nem végezhetik" - írják indoklásukban.

Az egészségműveltség is fontos

Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint a lakosság egészségműveltségi lemaradását is csökkenteni kellene. Az iskolákban egyre népszerűbb az egészségnevelés, de ez messze nem elég. A jelenleg felnőtt korosztály jelentős része nem tudja felmérni, mit jelent a maradandó kár, amit egy, plasztikai beavatkozásnál néhány tízezer forinttal olcsóbb, de kétséges eljárás során szenvedhet el. Szerinte a törvények betartásának, az ellenőrzésnek és az egészségműveltségnek kéz a kézben kell járnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
"Legyek én az elrettentő példa, hogyan ne diétázzunk" - Németh Dorottya fitneszvilágbajnok az egészséges fogyásról
A fitneszvilágbajnok kétszer is megküzdött 30 kiló túlsúllyal, az egészséges fogyás elérésében egyik alkalommal dr. Breyer Helga volt segítségére. Ők a Diagnózis podcast aktuális epizódjának vendégei.


Tegye fel a kezét, aki még soha életében nem próbált meg fogyókúrázni! Ugye, hogy ez egy olyan dolog, amivel igen sokan megküzdenek életük különböző szakaszában? Nagy kérdés, hogy mennyire eredményesen, tartósan és egészségesen sikerül mindez. Mert igen, az elhízás és a plusz kilók leadása is szoros kapcsolatban áll az egészségünkkel. Az előbbi kockázati tényező lehet egy sor betegségnél, ha utóbbit nem jól csináljuk, felboríthatjuk vele testünk addig egészséges működését.

Németh Dorottya fitneszvilágbajnokkal is pont ez történt. Versenyzőként már tizenéves korában hozzászoktatta szervezetét a drasztikus diétákhoz, ahogy ő mondja, natúr csirkén és rizsen élt, és ha épp fogynia és szálkásítania kellett a tökéletes színpadi megjelenéshez, akkor még nagyobb fokozatra kapcsolt.

Világbajnok lett, kétszer is – bár épp a két világbajnoki cím között volt egy 30 kilós hízása, amikor abbahagyta a versenysportot – mégsem csak sikereket hozott ez az időszak, a teste hosszan emlékezett a tápanyagmegvonásokra.

Amikor első gyermekét várta, terhességi cukorbetegség alakult ki nála, majd a szoptatás időszakában sem olvadtak le róla a kilók, sőt. Újra 30 kiló pluszt mutatott a mérleg. Ekkor találkozott dr. Breyer Helga belgyógyásszal, a Sportkontroll vezetőjével, aki hamar rájött, mi lehet a probléma hátterében:

„Első találkozásunkkor ránézésre megmondta a doktornő, hogy ez egy félrekezelt terhességi cukorbetegség, mert igazából hiperinzulinémiával állunk szemben, amit aztán a laboreredmények is visszaigazoltak” – meséli Dóri.

A megoldás részét képezte speciális diéta, de hogy miből mennyit lehet enni, ahhoz mindenképpen ismerni kellett a pontos diagnózist, hiszen a gond az volt, hogy Dóri inzulinszintje a szokásostól eltérően reagált.

„Azt tudtam, hogy van egy rendkívül szigorú étrendet folytatni tudó, nagyon szabálykövető ember, akinek élete legboldogabb szakaszában ott van a kezében a diagnózis, hogy terhességi cukorbetegsége alakult ki”

– mondja a doktornő.

Dórit nemcsak az zavarta, hogy korábbi fitneszbajnokként hogy néz ki, és milyen beszólásokat kap Instagramon az őt követőktől, hanem leginkább az, hogy romlott az életminősége, rosszul aludt, puffadt – ezen szeretett volna mindenképp változtatni. Az életmódváltás sikerrel járt, a plusz kilók leperegtek, de később aztán egy Covid-fertőzés okozott bonyodalmakat, ami Dóri mikrobiomját borította fel, amit hónapokba telt rendbe tenni.

Mielőtt most bárki azt gondolná, hogy na jó, de Dóri fitneszversenyző volt, az más, a hétköznapi embernek nincsenek ilyen gondjai, sietünk leszögezni, hogy a nyár előtt rohamtempóban folytatott szénhidrátmentes fogyókúrák, szénhidrátmegvonások és egyebek, amit a bikini body elérése érdekében vetnek be sokan, ugyancsak károsak a szervezet számára.

„Legyek én az elrettentő példa, és kérlek, ne csináljatok ilyen nulla szénhidrátos sanyargatásokat, sztárdiétákat, makrotápanyagok kiiktatását, mert meglesz a böjtje”

– javasolja Dóri.

Vajon eszik-e egy volt fitneszvilágbajnok és személyi edző krémest?

Diétás-e a diétás kóla?

Miért férhet be a kenyér és a pizza az egészséges étrendbe?

Vajon az alvás vagy a sport a fontosabb az ideális testsúly elérése szempontjából?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, nézd meg a Diagnózis podcast aktuális epizódját:

Ha érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák, iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
Drámai helyzet Győrben: nem tud több beteget fogadni a kórház gyermekintenzív osztálya
A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív részlege megtelt, így a szülők kénytelenek más városokba vinni a sürgős ellátást igénylő gyermekeiket, adta hírül a Blikk.


A győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház gyermekintenzív osztálya elérte kapacitásánakmát határát, így jelenleg nem lehetséges további betegek fogadása – tájékoztatták az országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Ez azt jelenti, hogy az intenzív ellátást igénylő gyerekek más városok kórházaiba kerülnek.

Az érsebészeti ellátást igénylő gyermekeket a budapesti Bethesda kórházba vagy Pécsre irányítják, míg a csecsemő- és gyermekgyógyászati intenzív terápiát igénylő kicsiket Tatabányára, Szombathelyre vagy a budapesti Semmelweis Egyetem Üllői úti intézményébe viszik. Az Országos Mentőszolgálat felelős a betegek elhelyezésének koordinálásáért.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján megjelent információk alapján nem derült ki, hogy mi okozza a problémát. Napjainkban az orvoshiány okoz gondokat a hazai egészségügyi intézményekben. Például Zalaszentgróton jelenleg szünetel a bőr- és nemibeteg-ellátás, mivel nincs elegendő szakorvos. Az ellátást mostantól a keszthelyi kórház veszi át, ami jelentős távolságra van Zalaszentgróttól és a környező településektől.

Az NNGYK folyamatosan frissíti a kijelölő határozatokat, amikor egy-egy intézmény bejelenti, hogy nem tudja ellátni a feladatát. Ilyen esetek történtek már Nyíregyházán és Jászberényben is, ahol a személyi feltételek hiánya miatt szünetel a gyermeksebészeti és tüdőgyógyászati ellátás - írta a Blikk.

 


Link másolása
KÖVESS MINKET: