Dr. Novák Hunor: Tévhitek a nátháról, lázcsillapításról
Szomorú tény, hogy még az Egyesült Államokban is a nátha miatt orvoshoz fordulók 30%-a kap feleslegesen antibiotikumot a statisztikák szerint, hazánkban vélhetően még rosszabbak az arányok. A nátha az egyik leggyakoribb betegség, mégis érdemes komolyan foglalkozni vele, ugyanis hazánkban is nagyon sok tévhit a náthával kapcsolatban.
A sok aggódó szülő fogékonyságát kihasználják a gyógyszergyártók és természetgyógyászok is, akik mindenféle megfázás elleni készítményeket, immunerősítőket, vitaminokat javasolnak, pedig ezeknek gyakorlatilag semmi értelmük nincs – írja dr. Novák Hunor orvos, alább a folytatás.
Ahogy megszokhatták, ezúttal sem a hagyományokra, régi szokásokra, hanem a legújabb kutatási adatokra, nemzetközi orvosszakmai ajánlásokra támaszkodom írásomban, azaz főként a legnaprakészebb, közel 6.000 orvos/kutató által szerkesztett fizetős orvosi oldal, az UpToDate.com irányelveire és az angolszász National Institute for Health and Care Excellence evidence-based guideline-jára építek.
A nátha tünetei közé tartozik a láz, tüsszentés, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, a szem kötőhártyájának gyulladása, az elülső nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása. Újszülötteknél csökkent étvágy, alvásprobléma, orrfolyás és láz a típusos tünet: minél kisebb a gyermek, annál gyakoribb a láz nátha kapcsán. Iskolásoknál nátha esetén a tényleges láz ritka.
A gyakori betegség normális – NEM immunhiányos a gyermeke!
A nátha latin nevén rhinitis, vagy inkább rhinosinusitis, hiszen az orrnyálkahártya folytonos kapcsolatban van az arcüreg nyálkahártyájával, náthában mindkettő megduzzad. A nátha ősszel, télen gyakoribb, cseppfertőzéssel vagy kézzel terjed (a szem- vagy orrváladék a „leghatékonyabb” fertőzésforrás), a lappangási idő átlagosan két nap, a tünetek pedig a betegség kezdetét követőn 2-3. napon a legerősebbek.
A náthát vírusok okozzák: főként rhinovírus, de többek között RS vírus, influenza, parainfluenza és adenovírus is állhat a háttérben. A vírusoknak nagyon sokféle szerotípusa van, ráadásul nem mindegyik vírus után marad védettség, éppen ezért sokszor vagyunk náthásak.
Pixabay
Sok szülő kérdezi: milyen vírust kapott el a gyermekem pontosan?
Ezek azonosítása szinte lehetetlen vagy nagyon drága, és teljesen felesleges, mivel semmilyen következménye nincsen a kezelés szempontjából. Százmilliókat költhetnénk egy-egy gyerekre, hogy meghatározzuk, pontosan milyen rhinovírus-törzs okozta a nátháját, de ezzel csak magunkat szórakoztatnánk, semmi értelme.
Sok édesanyával találkoztam, aki panaszkodik: „állandóan beteg a gyermekem, biztos gyenge az immunrendszere, nem lehetne kivizsgáltatni?” A statisztikák azt mutatják: 6 éves kor alatt átlagosan legalább 6 megfázás van évente egy gyermeknél (azaz téli hónapokban havonta 1-1), egy megfázás pedig átlagosan 12 napig (!) tart. Hat éves kor felett évi 3 megfázással számolhatunk, a tünetek pedig átlag 6 napig tartanak. Ezek csak átlagok, tehát az átlagnál több,
a téli hónapban akár 6-nál több megfázás is teljesen normális, meg kell nyugtassam a szülőket, az ilyen gyermek is egészséges, nem immunhiányos!
És most csak a megfázásról van szó, amely során nem alakult ki szövődmény, és nem szedett össze más betegséget (hasmenés, középfülgyulladás, mandulagyulladás, tüdőgyulladás stb.) a gyermek. Ha ezeket is számításba vesszük, azt láthatjuk, hogy a gyerekek jó része szinte „állandóan beteg” lesz. Ezt a fentiek fényében érdemes lenne minden édesanyának helyre tenni magában és elfogadni: ez az élet rendje, a gyermekek fogékonyak a betegségekkel szemben, és normális, hogy különösen télen szinte folyamatosan van valami betegségük – az immunrendszerük így tanul, ettől válik edzetté, nem a drága multivitaminoktól!
Pixabay
Gyakori tévhit: ha zöldes az orrváladék, bakteriális felülfertőződés történt, ezért antibiotikumot adnak
A náthát vírusok okozzák, amikre az antibiotikumok annyira vannak hatással, mint a vérnyomáscsökkentők a köhögésre: semennyire. Az antibiotikum a baktérium okozta fertőzések ellen jó.
A kezdeti vizes, átlátszó orrfolyás zöldes-sárgássá válhat néhány nap múlva, de ez nem jelent bakteriális felülfertőződést vagy arcüreggyulladást a tévhitekkel ellentétben, hanem a megnövekedett polimorfonukleáris sejtek és azok enzimatikus aktivitása állhat ennek hátterében, ami normális folyamat, és ilyenkor is indokolatlan az antibiotikum adása. Sajnos sok (házi)orvos kényszerül antibiotikumot adni a náthára részben azért, mert a szülők egy része követeli a gyógyszert, ilyennel én is találkozom. Ennek a gyerkőcök látják a kárát, hiszen egyre több tudományos bizonyíték van arra, hogy a felesleges antibiotikum-használat milyen káros következményekkel jár (például hosszútávon hajlamosít allergiára).
Mikor kell náthával orvoshoz fordulni?
Ha a 10 napja tartó orrfolyás egyáltalán nem javul, netán rosszabbodik, az utalhat arcüreggyulladásra, a nátha szövődménye lehet továbbá az asztma fellángolása és a középfülgyulladás, amely 6-12 hónapos kor között a leggyakoribb. Néhány nap láztalan időszak utáni ismételt lázas állapot másodlagos bakteriális fertőzést jelezhet, ilyenkor javasolt orvoshoz fordulni. Mint ahogy akkor is, ha a betegségek kapcsán rendszeresen komplikációk jelentkeznek (tüdőgyulladás, középfülgyulladás); elhúzódó és az átlagnál sokkal gyakoribbak a panaszok, tartós súlycsökkenés, bőrvérzések észlelhetőek – ilyenkor első körben háziorvosa tud segíteni.
Megváltozott a hivatalos magyar gyermekgyógyászati ajánlás is: többé nem kell a lázat csillapítani.
Sajnos hazánkban a mai napig boszorkányüldözés zajlik a lázzal kapcsolatban, a szakmai ajánlások helyett alaptalan félelmekre alapul a lázcsillapítási gyakorlat. Régóta tudjuk, hogy még a 40 fok feletti láz sem okoz kárt, az ún. „láz”görcs pedig nem a láz miatt van, hanem maga a fertőzés váltja ki: lázcsillapítóval éppen ezért se megelőzni, se megszűntetni nem lehet a „láz”görcsöt.
Pixabay
Mikor javasolt lázcsillapítót adni?
A válasz egyszerű: mindig egyénre szabottan, a közérzetet figyelembe véve kell a lázcsillapító adásáról dönteni függetlenül attól, hány fokot mutat a hőmérő. Ha egy gyermek 39,5 fokos lázzal játszik, vagy csak kicsit bágyadt – indokolatlan a gyógyszer adása. Ha azonban 38,2 foknál már látványosan rosszul van, szenved, adhatunk gyógyszert. Alvó gyermeket tilos felébreszteni, piszkálni lázmérés vagy lázcsillapító adásának céljából, teljesen mindegy, hány fokos láza van, hagyjuk pihenni! Ne takarjuk be vastagon, hogy le tudja adni a hőt, alvás közben semmi baja nem lesz, a láz nem emelkedik spontán 42 fok fölé! Mivel a gyermekek többsége a hűtést (hűtőfürdő, priznic-vizes lepedőbe csavarás) szenvedésként éli meg, sikítanak és rettegnek közben, ezért ezek kőkorszaki módszernek számítanak, használatukat fejlett országokban már régóta nem javasolják. 2011-ben megváltozott a magyar protokoll is: a lázcsillapítás gyerekeknél rutinszerűen nem indokolt, csak rossz közérzet esetén.
Még kint, a teraszon se dohányozzon a szülő!
Ha dohányzik a szülő, azzal bizonyítottan károsítja gyermekét. Nap mint nap tapasztalom, hogy sok szülő azt hiszi, ha a konyhában dohányzik, a dohányfüst tisztelettudóan megáll a gyerekszoba/nappali küszöbén… Vannak, akik csak a lakáson kívül (terasz, kert) dohányoznak, de nekik sajnos van egy rossz hírem: a felmérések szerint még a kint történő dohányzás is károsítja a háztartásban élő gyermeket, a csak kint dohányzó szülők gyermekei is sokkal fogékonyabbak a légúti és egyéb betegségekre! Gondoljon csak bele, ha egy nemrég dohányzó ember a közelébe jön, Ön is érzi rajta a büdös cigiszagot – hát a gyermek is beszívja ezeket a káros anyagokat.
Pixabay
Mit érdemes megpróbálni, és mit felesleges adni a gyermeknek nátha esetén, mik a tudományos ajánlások?
A teljes cikk itt olvasható el.
An overview of rhinitis, The common cold in children: Clinical features and diagnosis, Treatment and prevention; The common cold in adults: Treatment and prevention - UpToDate.com
Common cold - National Institute for Health and Care Excellence guideline 2011
Gyakori légúti infekciók kisgyermekkorban - dr. Szíjjártó László
Dr. Csupor Dezső - A Kaloba®, azaz a Pelargonium sidoides kivonatának hatékonysága felső légúti fertőzésekben
Pelargonium sidoides extract for treating acute respiratory tract infections - Cochrane Database Syst Rev. 2013 Oct 22
Ha dr. Novák Hunor többi cikkére is kíváncsi vagy, kattints ide!
