EGÉSZSÉG
A Rovatból

"Négyből három felnőttnek oltást kell kapnia ahhoz, hogy véget vessünk a járványnak"

A járványhelyzetről, a vakcinákról, az oltási menetrendről beszélgettünk a Karanténinfóban Dr. Eörsi Dániel háziorvossal.
Ganzler Orsolya - szmo.hu
2021. március 17.



A Karanténinfó vendége Dr. Eörsi Dániel háziorvos volt, aki maga is részt vesz az oltási programban, már több száz páciense oltását szervezte meg, vagy adta be nekik ő maga a vakcinát. A járványhelyzet alakulását folyamatosan nyomon követi, meglátásairól rendszeresen beszámol saját Facebook oldalán.

Ki mi alapján juthat vakcinához, mi határozza meg a sorrendet, mekkora mozgástere van a háziorvosnak?

„Van egy oltási terv, amely meghatározza, hogy a társadalom mely csoportjai, melyik oltóanyagból, melyik szereplőn keresztül részesülnek. Vannak olyanok, akik a munkakörük miatt kapnak oltást: így először jutottak vakcinához az egészségügyi dolgozók, majd a szociális intézmények dolgozói és lakói.

Most épp a rendvédelmi szervek, bíróságok, ügyészségek dolgozói vannak soron. Ők a munkahelyük szervezésében jutnak az oltáshoz. Mindenki más esetében – ami a lakosság 90%-át jelenti – a háziorvosnak kell megszerveznie az oltást”
– mondta Dr. Eörsi Dániel.

A legidősebbekkel kellett kezdeni az oltást, ők elsősorban Pfizer és Moderna vakcinákat kapnak. Az oltás határozottan életkori sorrendben történik, elkezdték a legidősebbeknél és úgy haladtak lefelé. Nagyon hangsúlyos az oltási tervben, hogy a háziorvosok nem válogathatnak, nem cserélgethetnek, sorrendben kell haladniuk.

Praxisonként nagyon különböző lehet, hogy hol mennyi idős ember van. Például egy nemrég épült lakóparkban sokkal kevesebb idős lakik, mint egy 50-es, 60-as években épült háztömbben. Az oltóanyag-kapacitás viszont nem annak arányában van súlyozva, hogy melyik körzetben hány idős ember él.

„Eleinte ráadásul elég kis számban tudtunk oltópontra küldeni embereket, hetente hatot-nyolcat. Most javult a helyzet valamelyest, volt olyan hét, amikor 20-30 embert is küldhettünk oltópontra. Ami még nagy változás a kezdeti időszakhoz képest, hogy bejött a kínai vakcina, a Sinopharm, amiből nagyságrendekkel több áll rendelkezésre, mint a többi oltóanyagból” – összegezte a háziorvos.

A kínai vakcina esetében nagyobb lehetősége van a háziorvosnak mérlegelni, rangsorolni. Az az ajánlás, hogy lehetőleg a legidősebbeket oltsák a Sinopharmmal is, ami logikus, mert ők a leginkább veszélyeztetettek. De itt megteheti a háziorvos, hogy egy fiatalabb, de magas kockázatú pácienst, vagy egy olyat, akinek sok kontaktja van, előrébb vegyen a listában.

AstraZeneca vakcinával a 60 év alatti krónikus betegeket oltják. Bizonyos betegségeket állítottak be szűrőparaméternek a NEAK algoritmusában, akinek olyan betegsége van, amit beállítottak a szűrésnél, az rákerült a listára. Itt vannak olyan betegségek, amik kimaradtak, mint pl. az asztma, míg a COPD bekerülhetett.

VIDEÓ: NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST!

Idősek előnyben – még ha később is regisztráltak

A jelenlegi stratégia szerint az időseket kell előnyben részesíteni minden típusú vakcinánál. Persze előfordul, hogy valaki nem fogadja el a felkínált vakcinát, inkább vár másikra. Pedig ahogyan az látszik, nagyon sokan vannak olyanok, akik egyik csoportba sem tartoznak jelenleg, mert mondjuk 30-50 közöttiek és nincs krónikus betegségük, nem dolgoznak egészségügyben vagy rendvédelmi szervnél, ezért hiába szeretnének Pfizer vakcinát elsősorban, arra most egyelőre nincs esélyük.

Az MRNS alapú vakcinák azok, amik gyakorlatilag minden betegcsoportban adhatók, még daganatos betegeknek is, nagyon kevés ellenjavallat van esetükben, ezért érthető, hogy elsősorban az idősek kapják ezeket a vakcinákat.

„Az én praxisomban mostanában értünk a 1947-48-as születési évűekhez. Egy-egy ember kimaradt, ha valamiért épp nem oltható, mert pl. gyulladásos folyamata van. De mivel sokan később regisztráltak, a most érkezett friss listában megint sok idős ember szerepel, 36-os, 37-es születésűek, akiket előbbre kell venni, így a 47-eseknek várakozniuk kell még.”

A háziorvosok feladatai most megsokszorozódtak: a páciensek általános ellátása mellett szervezik a koronavírus-gyanús esetek tesztelését, az oltásokat, oltanak is, ha kell, és ellátják a covidos betegeiket, akik otthon lábadoznak. „Az első hullám idején összesen 1-2 koronavírusos betegem volt, a második hullám alatt napi 1-2, most pedig naponta 8-10 új beteg jelentkezik. Ebből is látszik, hogy a harmadik hullám sokkal, de sokkal keményebb, mint amit eddig megtapasztaltunk, és az idősek közé még be sem tört igazán a fertőzés. A góc az mindig az óvoda-iskola, onnan megy tovább a fiatal felnőttek felé, és aztán jönnek az idősek. És bár sokan megkapták már az oltást az idősek közül, de sokan még nem. Ezért is nagyon figyelni kell rájuk” – hívja fel a figyelmet Dr. Eörsi Dániel a járványhelyzet aktuális kihívásaira.

Ha az átoltottság eléri majd a legalább 30%-ot, akkor számíthatunk tényleges javulásra, addig nem. De ehhez még 1,5 millió embert be kell oltani.

Szerinte a mostani lezárások hatását e hét végén kell majd, hogy érzékeljük – valamennyit laposodhat a járványgörbe, de visszafordulni a tendencia egyelőre nem fog. Még mindig napi 1000 új fertőzéssel kell majd számolnunk.

Sok múlik azon, a kínai vakcina tényleg hatásos-e

„Nagyon sok múlik majd azon, hogy milyen a hatásossága a kínai vakcinának, amit egyelőre még biztosan nem tudunk. A magyar járványstratégiának pedig ez az egyik kulcseleme, mivel az összes beadott vakcinának több mint fele a Sinopharm. A kínaiak kevés adatot publikáltak, ezért is kérdéses a hatásosság. Alapesetben csak olyan gyógyszert kezdenénk el használni, aminek meg vagyunk győződve a hatásosságáról. De most rendkívüli helyzet van, ezért indokolt volt ez a lépés, hogy egy tudományosan még nem igazolt vakcinát is bevessünk. Ha a kínai vakcinának megfelelő a hatásfoka, akkor sikerül áprilisban megfognunk a járványt, de ha csak közepes, akkor még jobban el fog húzódni. Ahol eddig oltottak vele, Kínában, az Egyesült Arab Emiritásukban, ott alig van járvány.”

És hogy mi a tanács a következő hetekre?

„Legyünk még szigorúbbak, mint amilyenek a járványügyi intézkedések. Mondjunk le az összes olyan dologról az életünkben, ami kontaktokkal jár. Akkor is, ha pont a szabályokba beleférne, meg akkor is, ha éppen pont szereztünk amatőr sportolói igazolást és bemehetnénk az edzőterembe.”

Aki oltva van, arra is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a többiekre, mivel még nem ismerjük pontosan az oltóanyagok hatásosságát. Tömegközlekedésen szabad utazni a szabályok szerint, de aki teheti, inkább kerülje el a tömegközlekedést, gyalogoljon, biciklizzen, vagy ha muszáj, üljön autóba, vagy hívjon egy taxit.

„Fontos, hogy vegye mindenki nagyon komolyan a mostani nagyon kritikus helyzetet, amiből egyféleképpen fogunk kijönni, a tömeges oltással” – hangsúlyozza Dr. Eörsi Dániel.

Aki nem oltatja be magát, nem csak magát veszélyezteti, másokat is

Még sokan vannak, akik hezitálnak, beoltassák-e magukat, ami azt jelenti, hogy a következő 200-300.000 oltóanyagot gond nélkül be lehet adni, mert egyelőre még nagyobb a kereslet, mint a kínálat. De aztán egyszer csak eljutunk arra a pontra, amikor több lesz a vakcina, mint azok, akik jelentkeztek az oltásra, ugyanakkor még messze leszünk a megfelelő mértékű átoltottságtól, még be kell majd oltani legalább 1,5 millió embert. Akkor kell majd győzködni a hezitálókat, hogy ez közösségi érdek, hogy minél többen szerezzenek védettséget.

Mivel a 18 év alattiak nem kaphatnak egyik fajta vakcinát sem – az AstraZenecát kaphatják 16 év felettiek – 2 millió ember, aki 18 év alatti Magyarországon, az máris kiesett az olthatók köréből, pedig a járvány terjedésében ők is szerepet játszanak. Ezért a felnőttek háromegyedét kellene beoltanunk, hogy megfelelő védettségünk legyen.

Tehát négy felnőttből háromnak beoltva kellene lennie ahhoz, hogy véget tudjunk vetni a járványnak.

Jelenleg a teljes lakosság 12%-ánál tartunk, akik legalább egy oltást megkaptak, tehát még négyszer ennyi embert kellene beoltani. A brit példa alapján azt látjuk, hogy a 30%-os átoltottság is sokat jelent, visszafogja a járványt, ha meg nem is szűnteti.

Dr. Eörsi Dániel végül így összegzett:

„Olyan ez, mint a gyorshajtás. Amikor valaki gyorsan hajt az úton, akkor magát is veszélyezteti, meg másokat is. Az oltatlanság ilyen. Most ugyan még nem szívesen mondom ezt a hasonlatot, mert most még nem a saját döntésünk, hogy oltóanyaghoz juthatunk-e vagy nem. De amikor néhány hét múlva már azon múlik az átoltottság mértéke, hogy hányan hezitálnak, ezért mindnyájuknak tartozunk azzal, hogy beoltassuk magunkat."

„A koronavírus emberi életeket olt ki. Főleg idősebbekét, de nem csak és kizárólag. És egy 73 éves, még jó állapotban lévő nagypapa életéért nagyon kár, mert akár még 10 évig is focizhatna az unokájával.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Diagnózis podcast: Létezik jó nő 45 felett? Ha igen, mitől marad formában?
Kell-e minden nőnek időszakos böjtöt bevetnie? Veszélyes-e a hormonpótlás? Van-e titka a vitalitás megőrzésének? A Diagnózis egészségpodcast aktuális adásában ezekről a kérdésekről van szó.


Te láttad azt a néhány hete az internet nagyot futó videót, amiben Jane Fonda mond köszönőbeszédet az életműdíjának átvétele után a SAG Awardson? Ha még nem, akkor spoilerként álljon itt, hogy az egykori aerobic-lady-ről meg nem mondanád, hogy már 87 éves. Hihetetlenül jól tartja magát, sugárzik róla, hogy nem csak fizikálisan, mentálisan is nagyon egyben van.

És vajon én nézhetnék ki úgy, legalább 77 évesen, mint Jane Fonda 87 évesen? Vagy neki könnyű, mert amerikai sztár? – merülhet fel a jogos kérdés.

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adásában ezzel indítottunk, hogy a beszélgetőpartnerek, dr. Pop Andrea szülész-nőgyógyász és MacPherson Éva funkcionális táplálkozási tanácsadó és természetgyógyász felfedték saját véleményüket, van-e akadálya annak, hogy mi magunk is kövessük Jane Fonda példáját.

Az adás kulcskérdése ugyanis az: Hogyan lehetünk egészségesek nőként 45 felett?

Alvás, mozgás, táplálkozás – az alappillérekről itt is szó esett, de leginkább azok a problémapontok kerültek terítékre, amelyek a 45 feletti nőket leginkább foglalkoztatják. Mint például a hormonok. Vagy leginkább a hormonegyensúly fenntartása – ami a menopauzát megelőzően és után legtöbbünknek bűvészmutatványnak tűnhet.

„A menopauza jellemzően 45-50 éves kor között jelentkezik, van, akinél hamarabb, van, akinél később. De a menopauza igazából az az egyetlen nap az életünkben, amikor azt tapasztaljuk, hogy már 12 hónapja nem volt havi vérzésünk”

– mondja dr. Pop Andrea.

Igen, számít a genetika is, de nem ez az egyetlen tényező, ami befolyásolja, hogy mikor érkezik el a menopauza.

„Alapvetően az ösztrogénhiány okoz életminőséget befolyásoló változásokat a nők testében, a progeszteron csökkenése kevésbé produkál látványos tüneteket. Utánajárhatunk, hogy hogyan áll az ösztrogénszintünk, de a hormonháztartást mindig összefüggésében kell vizsgálni, ezért érdemes orvosnak értelmeznie a leleteket” – figyelmeztet a doktornő.

Éva, aki igazi példaképe lehet a változókor környékén lévő hölgyeknek, és saját Facebook csoportot is létrehozott az ismeretek megosztására, azt hangsúlyozza, hogy a ciklustudatosság minden életkorban nagyon fontos lenne:

„Életmóddal nagyon sokat tehetünk a hormonok egyensúlyáért. A nem minőségi alvás, vagy akár a túledzettség felboríthatja a hormonháztartást.”

Klasszikus vitatéma a hölgyeknél, hogy érdemes-e hormonpótlásra rászánniuk magukat.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

„Nem kell mindenkinek, de fontos, hogy tudjanak róla a nők, hogy van ilyen lehetőségük. A mostani hormonkészítmények a menopauza tüneteinek csökkentésén túl hosszútávú prevenciót is biztosítanak – segítenek megelőzni a csontritkulást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a demenciát”

– emeli ki dr. Pop Andrea.

Sokan mégis félnek a hormonkészítmények alkalmazásától, aminek a legfőbb oka, hogy attól tartanak, megnő a daganatok kialakulásának kockázata. A doktornő szerint annak a kutatásnak az adatait, amelyik erre a következtetésre jutott, már felülbírálták, és azóta bebizonyosodott, hogy nincs ilyen egyértelmű összefüggés.

Ugyanakkor ha valaki inkább a természetes összetevőkben bízik, találhat megoldást – a fitoösztrogének segítenek mérsékelni a kellemetlen tüneteket – tanácsolja Éva. Amit azonban fontos szem előtt tartani: egyetlen készítmény sem lehet önmagában csodaszer, és mindig célszerű szakemberrel konzultálni a megfelelő termék kiválasztásához.

A beszélgetésben szó esik még arról, hogy …

… milyen természetes készítmények vethetők be a változókori tünetek mérséklésére,

… milyen mozgásformák javasoltak 45 felett,

… létező jelenség-e, hogy 45-50 felett a nők sokszor láthatatlannak érzik magukat,

… milyen tipikus nőgyógyászati panaszok fordulhatnak elő ebben a korban,

hogyan őrizhető meg a vitalitás mesterséges beavatkozások nélkül is.

Nézd meg a teljes epizódot a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Két éve él a szobájába zárva a fiatal nő, a Covid utóhatásai miatt
A fiatal nő egykor ígéretes kézilabdázó volt, ma viszont a szobájából sem tud kimozdulni. A koronavírus után jelentkező szörnyű tünetek teljesen megváltoztatták az életét.


Andrea és családja 2021-ben estek át a koronavíruson. A fiatal nő nemcsak saját betegségével küzdött, hanem szülei ápolásában is részt vett.

„Akkor próbáltam tartani magam, arra koncentráltam, hogy ápoljam őket. Amikor tudtam, akkor persze feküdtem, mert nagyon gyenge voltam, de tudtam, hogy segítenem kell nekik” – mondta Andrea a Blikknek.

A nehezén egy-két hét alatt túljutottak, a szülők gyorsan felépültek, Andrea állapota azonban nem javult. Bár a szaglása és az ízlelése visszatért, a gyengeség megmaradt.

„Már nem is emlékszem arra, hogy bármikor is jobban lettem volna a vírus után”

– mondta. A fertőzés elmúlta után is sokat kellett feküdnie, mert alig volt ereje. Egyre nehezebben mozgott, majd eljutott oda, hogy a lépcsőn már nem tudott normálisan közlekedni. Először még háttal le tudott ereszkedni, de később már erre sem volt képes.

A fiatal nő 20 éves kora óta él sokízületi gyulladással, ami korábban nem okozott komolyabb gondot, kezelésekkel kordában tartotta. A koronavírus azonban felerősítette a betegséget, és az orvosok sem találnak rá hatékony gyógymódot. Alternatív kezelésekkel próbálkozik, és úgy érzi, legalább a romlás megállt.

„Súlyos térd- és csípőfájdalmaim vannak, lehetetlen, hogy lejussak az emeletről”

– mondta.

A mozgásban egy lépcsőlift segítene neki, de a házuk kialakítása miatt egyedi szerkezetre lenne szükség. Andrea ebben látja az egyetlen esélyét arra, hogy időnként kiszabaduljon a négy fal közül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Az embernek egy arca van, amelyet egyszer lehet elrontani” – hódít az illegális hialurondúsítás
Virágzik az illegális szépészeti sufnituning. A szépülni vágyók profi orvosok helyett sokszor inkább hyaluron pent forgató kozmetikusokhoz fordulnak, hogy spóroljanak egy kicsit. Pedig ők ilyesmit nem csinálhatnának, és a kár maradandó lehet.


A bátorság és a meggondolatlanság határmezsgyéjén egyensúlyozik az a kozmetikus, aki hyaluron pennel, botoxszal és hasonlókkal dolgozik. „A kozmetikus kizárólag a bőr felszínén dolgozhat, sem tűvel, sem nagynyomású eszközzel nem végezhet semmilyen tevékenységet a bőr irha rétegében” - magyarázza Dr.Kuroli Enikő patológus és bőrgyógyász szakorvos. A doktornő “napi sarlatán” néven indított rovatot a saját facebook-oldalán, ahol be is mutatja az illegálisan végzett, de szépen hirdetett és népszerű szépészeti beavatkozások eredményét.

„Az ajak- arc- vagy egyéb testtájakon hialuronsavas feltöltés, botox-kezelés, ilyen-olyan citromos, tiltott löttyök befecskendezése szigorúan tilos” - mondja.

Bár az orvosi és kozmetikus szakma egy része is összezár a kérdésben, a kereslet óriási. Pedig ezek a beavatkozások Dr.Kuroli Enikő szerint akár maradandó károsodással is járhatnak. És hiába kínálja sok kozmetikus olcsóbban a kezelést, egyáltalán nem biztos az sem, hogy anyagilag megéri hozzájuk fordulni.

„Nem néztem utána eléggé a dolgoknak, úgy láttam, 1 ml hialuronsav a kozmetikusoknál 50-60 ezer, az orvosoknál 75-90 ezer, mégis mivel tudnának többet? Aha, a kozmetikus Hyaluron Pennel tölt. Két hét különbséggel februárban 2 ml lett töltve. Én hülye 1,5 hónappal később még egy harmadik millilitert is kértem. Az ajkaim ugyanakkorák, mint az első töltés után. 3 ml töltéssel lett kb. az eredeti kétszerese. Ha megnézed az orvosi eredményeket, 1 ml után szokott kétszeres volumenű lenni. Baromira megbántam, mert ennyi pénzből sokkal-sokkal jobb eredményt érhettem volna el egy orvosnál. Legközelebb tuti, hogy nem kozmetikushoz megyek” - írja egy kommentelő.

Hyaluron pen és a sufnibotox

A hyaluron pen egy tollhoz hasonló, kézben elférő, egyébként az internetről könnyen beszerezhető eszköz, ami non-invazív módon, tehát tűmentesen juttatja a vízmegkötő, az öregedés jeleinek megjelenését késleltető hialuronsavat a bőrbe. Ehhez nagy nyomást használnak, és ez az eszközt használó kozmetikusok fő érve, hiszen ha nincs tű, nem okozhatnak kárt. Ez viszont Dr. Varga Tamás plasztikai sebész szerint tévedés.

„A hialuronsavas kezelés, ha rosszul kivitelezett, a fertőzéstől, a bőrelhaláson át a vakságig tartó skálán okozhat problémákat. Ezek a kezelések nagyon komoly orvosi, anatómiai, élettani, fizikai tudást igényelnek ahhoz, hogy biztonságosak legyenek”

- mondja. Ő szintén óriási problémának látja a szépészeti beavatkozások klinikákon kívüli illegális térnyerését.

Vigyázni kell, kihez megyünk

Néhány másodperces internetes keresést követően szép számmal jelennek meg a kozmetikusok által hirdetett hyaluron pen kezelések. Ezen eszközök használatát ők oktatják is, pedig a megkérdezett orvosok, a Magyar Orvosi Kamara és sok, hyaluron pent elutasító kozmetikus-influenszer szerint sem tehetik meg. A hamis önkép és az árérzékenység, a hiszékenység viszont sokakat hajt az ilyen szolgáltatást nyújtó kozmetikusok szalonkába.

„Az embernek egy arca van, amelyet egyszer lehet elrontani” - hangsúlyozza Varga Tamás.

„Egy prémium kategóriás hialuronsav bruttó anyagára megegyezik a legtöbb kozmetikus által kért kezelés árával. Hogyan lehet ez? Engedély nélküli, bizonytalan származású anyagokat fecskendeznek be, sok esetben ezek a termékek a feketepiacról, interneten kerülnek a szakértelemmel nem rendelkezőkhöz. A határon keresztül csempészik a hamisított, pancsolt, ismeretlen összetételű anyagokat” - állítja a plasztikai sebész.

Az arczsírbontás is divat

Nemcsak a hialuronsavas feltöltés, az arczsírbontás is egyre népszerűbb. Erre utalt Kuroli doktornő, amikor a "citromos löttyöt" említette. Ez egy olyan, Magyarországon engedéllyel nem rendelkező zsírbontó anyag, amelyet nemcsak testszerte, hanem arcba injektálva is használnak több kozmetikában. Az internetről rendelve könnyen hozzáférhető, az EU-n belül kozmetikai termékként szabadon vásárolható, noha semmit nem tudni róla vagy a hatásairól.

A gyártó állítása szerint természetes összetevőkkel bontja a zsírt szó szerint tokától bokáig, de ezt semmivel nem igazolja.

A svájci terápiás termékek engedélyezéséért és felügyeletéért felelős hatóság, a Swissmedic egy bevizsgálás után nemes egyszerűséggel gyógyszernek minősítette az injekciós bejuttatás miatt, kozmetikai készítményként náluk már nem forgalmazható. A hivatalos közlemény szerint nem bizonyított jótékony hatása, ellenben komoly mellékhatásokat okozhat.

@drvargatamas Zsírbontó injekciós kezelés az arcon? Maradandó károsodásokat okozhat! Mindig ellenőrizd, hogy a kezelést végző személy rendelkezik-e orvosi diplomával és szakvizsgával! Ezt megnézneted az alábbi oldalon: https://kereso.enkk.hu #plasztika #plasztikaisebész #esztétika #veszélyes #komplikáció #zsírbontó #belkyra #michalengelo ♬ Epic Music(863502) - Draganov89

Svájc úttörő ugyan, de nem sokan követik a példájukat, és a bizonytalan összetételű, TikTokon egyre népszerűbb citromos zsíroldó szer injektálását is vállalják már a fogyni vágyókon.

A kozmetikus kompetenciája, a szürkezónás orvosok

Dr. Varga Tamás szerint bizonyos kozmetikusok azért lépik át a határt, mert ez egy óriási fű alatti biznisz, egyben vakfolt. Annak ellenére, hogy a törvény egyértelműen fogalmza.

„Non-invazív és invazív esztétikai beavatkozásokat Magyarországon orvosi végzettséggel, megfelelő szakvizsgával és működési engedéllyel, szakmai felelősség biztosítással és NNGYK engedéllyel rendelkező szakorvos végezhet” - mondja a plasztikai sebész.

„Az egészségügyi törvény szabályozza a különböző kompetencia szinteket és a különböző szakvizsgákkal elvégezhető beavatkozásokat. A jelenlegi törvények is egyértelműen kimondják, hogy ilyen típusú beavatkozásokat nem végezhet sem kozmetikus, sem tetováló művész vagy autószerelő, hiszen nem rendelkeznek megfelelő végzettséggel” - teszi hozzá.

Szerinte a mindenkori országos tisztifőorvos már a 2020-as évek elejétől kilincsel azzal, hogy a kompetenciával kapcsolatos hivatalos állásfoglalást a jogalkotó tartassa be.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ lapunknak megerősítette, hogy „a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozások” mind „orvosi kompetenciába tartoznak”.

„A kozmetikusokat a képzettségük (a kozmetikus vagy kozmetikus technikus végzettség megszerzése) az egészséges test és bőr kozmetikai célú kezelése, ápolása, masszírozása, szépséghibáinak megszüntetése, valamint az elektrokozmetikai kezelések, szőrtelenítés, sminktetoválás végezésére jogosítja fel.”

Dr. Varga Tamás szerint a szürkezónás orvosok kérdése is problémás. Azt mondja, vannak olyan doktorok, akiknek a végzettségük adott, de szakvizsgájuk nincs ahhoz, hogy ilyen tevékenységet végezzenek, ez egy szintén szabályozandó terület.

A plasztikai sebész szerint a szakma régóta vár szigorúbb törvényekre, vagy legalábbis a jelenlegi hatékonyabb betartatására, de a Magyar Orvosi Kamara kérdésünkre azt válaszolta, nincs információjuk arról, hogy szigorításra készülnének.

Az NNGYK szerint jelenleg a Járási vagy Fővárosi Kerületi Hivatalnál lehet bejelentést tenni, ha valaki azt tapasztalja, egy kozmetikus túlterjeszkedik a törvények adta lehetőségeken.

Született már ítélet is

2024 nyarán a Szolnoki Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya közleményben tudatta, hogy megbírságoltak egy kozmetikust, mert szalonjában a szempillaépítés mellett orvos-esztétikai beavatkozásokat hajtott végre.

A Hyaluron Pent az internetről rendelte, emellett 12 mikrotűs mezoterápiás kezelést is nyújtott. Összesem félmillió forintra büntették.

"A tényállás tisztázása során a Hivatal a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ állásfoglalásának figyelembe vételével megállapította, hogy a mezopen/dermapen, valamint hyaluron pen eszközzel végzett tevékenység invazív és minimál invazív orvos- esztétikai beavatkozásnak minősül, melyek egészségügyi szolgáltatás körébe tartoznak, így azokat kozmetikusok nem végezhetik" - írják indoklásukban.

Az egészségműveltség is fontos

Dr. Lantos Zoltán, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi docense szerint a lakosság egészségműveltségi lemaradását is csökkenteni kellene. Az iskolákban egyre népszerűbb az egészségnevelés, de ez messze nem elég. A jelenleg felnőtt korosztály jelentős része nem tudja felmérni, mit jelent a maradandó kár, amit egy, plasztikai beavatkozásnál néhány tízezer forinttal olcsóbb, de kétséges eljárás során szenvedhet el. Szerinte a törvények betartásának, az ellenőrzésnek és az egészségműveltségnek kéz a kézben kell járnia.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
"Legyek én az elrettentő példa, hogyan ne diétázzunk" - Németh Dorottya fitneszvilágbajnok az egészséges fogyásról
A fitneszvilágbajnok kétszer is megküzdött 30 kiló túlsúllyal, az egészséges fogyás elérésében egyik alkalommal dr. Breyer Helga volt segítségére. Ők a Diagnózis podcast aktuális epizódjának vendégei.


Tegye fel a kezét, aki még soha életében nem próbált meg fogyókúrázni! Ugye, hogy ez egy olyan dolog, amivel igen sokan megküzdenek életük különböző szakaszában? Nagy kérdés, hogy mennyire eredményesen, tartósan és egészségesen sikerül mindez. Mert igen, az elhízás és a plusz kilók leadása is szoros kapcsolatban áll az egészségünkkel. Az előbbi kockázati tényező lehet egy sor betegségnél, ha utóbbit nem jól csináljuk, felboríthatjuk vele testünk addig egészséges működését.

Németh Dorottya fitneszvilágbajnokkal is pont ez történt. Versenyzőként már tizenéves korában hozzászoktatta szervezetét a drasztikus diétákhoz, ahogy ő mondja, natúr csirkén és rizsen élt, és ha épp fogynia és szálkásítania kellett a tökéletes színpadi megjelenéshez, akkor még nagyobb fokozatra kapcsolt.

Világbajnok lett, kétszer is – bár épp a két világbajnoki cím között volt egy 30 kilós hízása, amikor abbahagyta a versenysportot – mégsem csak sikereket hozott ez az időszak, a teste hosszan emlékezett a tápanyagmegvonásokra.

Amikor első gyermekét várta, terhességi cukorbetegség alakult ki nála, majd a szoptatás időszakában sem olvadtak le róla a kilók, sőt. Újra 30 kiló pluszt mutatott a mérleg. Ekkor találkozott dr. Breyer Helga belgyógyásszal, a Sportkontroll vezetőjével, aki hamar rájött, mi lehet a probléma hátterében:

„Első találkozásunkkor ránézésre megmondta a doktornő, hogy ez egy félrekezelt terhességi cukorbetegség, mert igazából hiperinzulinémiával állunk szemben, amit aztán a laboreredmények is visszaigazoltak” – meséli Dóri.

A megoldás részét képezte speciális diéta, de hogy miből mennyit lehet enni, ahhoz mindenképpen ismerni kellett a pontos diagnózist, hiszen a gond az volt, hogy Dóri inzulinszintje a szokásostól eltérően reagált.

„Azt tudtam, hogy van egy rendkívül szigorú étrendet folytatni tudó, nagyon szabálykövető ember, akinek élete legboldogabb szakaszában ott van a kezében a diagnózis, hogy terhességi cukorbetegsége alakult ki”

– mondja a doktornő.

Dórit nemcsak az zavarta, hogy korábbi fitneszbajnokként hogy néz ki, és milyen beszólásokat kap Instagramon az őt követőktől, hanem leginkább az, hogy romlott az életminősége, rosszul aludt, puffadt – ezen szeretett volna mindenképp változtatni. Az életmódváltás sikerrel járt, a plusz kilók leperegtek, de később aztán egy Covid-fertőzés okozott bonyodalmakat, ami Dóri mikrobiomját borította fel, amit hónapokba telt rendbe tenni.

Mielőtt most bárki azt gondolná, hogy na jó, de Dóri fitneszversenyző volt, az más, a hétköznapi embernek nincsenek ilyen gondjai, sietünk leszögezni, hogy a nyár előtt rohamtempóban folytatott szénhidrátmentes fogyókúrák, szénhidrátmegvonások és egyebek, amit a bikini body elérése érdekében vetnek be sokan, ugyancsak károsak a szervezet számára.

„Legyek én az elrettentő példa, és kérlek, ne csináljatok ilyen nulla szénhidrátos sanyargatásokat, sztárdiétákat, makrotápanyagok kiiktatását, mert meglesz a böjtje”

– javasolja Dóri.

Vajon eszik-e egy volt fitneszvilágbajnok és személyi edző krémest?

Diétás-e a diétás kóla?

Miért férhet be a kenyér és a pizza az egészséges étrendbe?

Vajon az alvás vagy a sport a fontosabb az ideális testsúly elérése szempontjából?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, nézd meg a Diagnózis podcast aktuális epizódját:

Ha érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák, iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!


Link másolása
KÖVESS MINKET: