HÍREK
A Rovatból

6 tanulságos dolog, amit nagyon sokan nem tudnak a HIV-fertőzésről

Attól félünk igazán, amit nem ismerünk eléggé.


December 1-jén volt az AIDS nemzetközi világnapja, aminek célja, hogy felhívja az emberek figyelmét a védekezés és a szűrés fontosságára, illetve arra a lényeges tényre, hogy a betegséggel való együttélés minősége a 80-as, 90-es évekhez képest rengeteg változáson ment keresztül. Íme néhány fontos tudnivaló az AIDS és a HIV-fertőzés részleteiről, amikkel sokan a mai napig nincsenek tisztában.

1. A HIV és az AIDS nem egy és ugyanaz

Valószínűleg az egyik legfrusztrálóbb dolog a HIV-fertőzéssel élők számára, amikor a két kifejezést felcserélhetőként használják a köznyelvben. Márpedig a HIV a Human Immunodeficiency Virus, magyarul emberi immunhiány-előidéző vírus rövidítése, ami az ember immunrendszerét megtámadó és leromboló fertőzést okozhat, melynek eredményeként kialakulhat az AIDS. Az AIDS jelentése Acquired Immune Deficiency Syndrome, vagyis szerzett immunhiányos tünetegyüttes. Ebből következik, hogy attól még, hogy valaki HIV-fertőzéssel él, nem törvényszerűen AIDS-es is.

2. A HIV sokféleképpen továbbadható

Él egy borzasztó mítosz arról, hogy a HIV a homoszexuális férfiak betegsége. Ez a hatalmas tévhit eltörölhetetlen stigmaként követi a kórról kialakult vélekedést. Márpedig férfiak és nők egyaránt közvetíthetik. Terjedhet véren, spermán, előváladékon, rektális és hüvelyváladékon és anyatejen keresztül is, ám a leggyakoribb mód, ahogy az emberek átadják egymásnak, az a védekezés nélküli szexuális együttlét és a fertőzött tűk használata. Ugyanakkor nem kaphatod el csókolózás vagy érintés útján vagy egy wc ülőkétől, és akkor sem, ha például egy HIV-pozitív ember villájával étkezel. Ha úgy gondolod, hogy fennáll a fertőzés kockázata, orvosi felügyelet mellett lehetőség van a megelőzésre. A PrEP egy olyan tabletta, azaz egy gyógyszer, ami HIV-negatív személyeket képes megvédeni a HIV-fertőzéstől. A működése a nevével meg is magyarázható: pre-expozíciós profilaxis, ami azt jelenti, hogy ez a gyógyszer a HIV-fertőzöttségnek való kitettség előtt hat.

3. A HIV nem egyenlő egy halálos ítélettel

A HIV/AIDS-válság csúcsán magas volt az AIDS halálozási aránya, mivel nem volt megfelelő gyógyszer a kezelésére. Emberek ugyan még mindig halnak meg AIDS-től - 2014-ben csaknem 7000 ember halálát okozta az Egyesült Államokban. De az antiretrovirális kezelés elterjedésével és az aktivisták kemény munkájának köszönhetően a politikusok és az egészségügyi vállalatok "felébredtek". A HIV jelenleg egy krónikus, kezelhető állapot.

Az eredeti cikk írója például napi egy tablettát vesz be, ami megakadályozza a vírust az immunrendszere legyőzésében. Sok HIV-fertőzött ember hosszú, egészséges életet él. Valójában sokukban igen alacsony a vírus-terhelés szintje, magát a vírust még laboratóriumi vizsgálattal sem lehet észlelni, és nem is tudják továbbítani.

4. Vannak olyan HIV-pozitív emberek, akik nem adják tovább a vírust

Ez valószínűleg a legpozitívabb előrelépés a HIV/AIDS közösség történelmében, hogy megfelelő kezelés mellett a HIV-pozitív beteg nem fertőző. Ezért fontos, hogy szükség esetén egészségügyi ellátásban részesüljön, így teszteltetni tudja magát és minél gyorsabban gyógyszerhez jusson - ha anyagilag megengedheti. Ezáltal orvos segítségével dolgozhat azon, hogy minél alacsonyabb legyen a vírus-terhelés szintje.

A HIV-közösségben él egy mantra, amely úgy szól, hogy "a kezelés megelőzés". Természetesen még mindig küzdünk egy újabb gyógymódért, de ez az előrelépés is hatalmas dolog. Ezért ez nyújtott megnyugvást akkor is, amikor diagnosztizáltak: a HIV-fertőzött emberek hosszú életet élhetnek, és nem továbbítják betegségüket partnereiknek. Ez elképesztő haladás, ha belegondolunk, hogy évtizedekkel ezelőtt még nem így volt.

5. Az emberek még mindig börtönbe juthatnak azért, mert HIV-pozitívak

A HIV-ről való félretájékoztatás által kialakult megbélyegzés miatt vannak olyan államok az Egyesült Államokban és más országokban, például Kanadában, ahol az emberek börtönbe juthatnak azáltal, ha nem teszik közzé HIV-állapotukat. Még akkor is, ha nem képesek továbbítani a vírust. Egyes államokban egy HIV-fertőzött köpködése is börtönbüntetést vonhat maga után, noha a betegség nyálon keresztül nem terjed. Aktivisták a mai napig keményen harcolnak azért, hogy megszüntessék ezeket az előítéletből gyökerező szabályozásokat.

6. A színes bőrű emberek gyakrabban fertőződnek meg HIV-vel

Amellett, hogy nagyobb valószínűséggel vádat emelnek ellenük, ha titokban tartják HIV-fertőzöttségüket, a színes bőrűek gyakrabban bizonyulnak HIV-pozitívnak. A statisztika szerint minden második fekete férfi fertőzött. Egy 2015-ös kutatás azt mutatta ki, hogy a 25 év alatti fertőzöttek 80%-a fekete vagy spanyol. Ez gyakran a kezelés horribilis árából és elérhetetlenségéből fakad.

Forrás: hellogiggles


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: