A Föld-bástya termeiben szembenézhetsz Dobóval és Szulejmánnal is

Az egri vár az egyik legkedveltebb turisztikai látványosság Magyarországon. A története, a Dobó vezette várvédők hősiessége, Gárdonyi regénye sokakat izgat, és szívesen sétálnak a kemény időket megélt falak között.

A vár dicsőséges korszakát a Dobó István Vármúzeum kiállításain ismerheted meg. A várban hagyományőrző vitézekkel is találkozhatsz, de egy 3D-s film is segít a korszak megismerésében.

A bátrabbak megnézhetik a börtönkiállítást, a kazamatákat, és szembenézhetnek a Panoptikumban Dobóval és Szulejmánnal is. A látogatás végén pedig kihagyhatatlan élmény a várfal körbesétálása, ahonnan az egész város és a környék is csodás látványt nyújt.

A várban, a Föld-bástya alsó részében található a Panoptikum, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének hőseivel találkozhatsz.

Az életnagyságú viaszfigurák visszaidézik a vár ostromát, a korszakot, amelyben a hősies várvédők szembeszálltak a hatalmas túlerővel felvonuló, Szulejmán vezette török hadakkal.

A bástya alsó részében egy műhelyében dolgozó kovács, majd Gárdonyi Géza pipázó szobra fogad. Beljebb haladva találkozhatsz Cecey Évával, Bornemissza Gergellyel, Dobó István várkapitánnyal, Sárközivel, a cigánnyal, Jumurdzsákkal és Tinódi Lantos Sebestyénnel is. A következő helyiségben Szulejmán szultán és Török Bálint viaszfigurája is látható.

A figurák mellett egy lépcsőn lehet lejutni egy földalatti folyosóra is, amely egy hajdani „titkos” alagút egy része volt, és egy rekeszajtóhoz vezetett.

Az egri vár legismertebb időszaka az 1552-es ostrom volt, amikor Dobó István kapitány és kislétszámú csapata sikeresen visszaverte az Oszmán Birodalom túlerőben lévő seregét,

és ezzel megvédte a várat, és megálljt parancsolt a törökök további hódításának. Ezt a kort mutatja be a kiállítás a Föld-bástyában, amely az ostrom után épült 1570-1576 között, Ottavio Baldigara tervei alapján.

A győzedelmes csata tiszteletére az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely lett.

Gárdonyi regénye, az Egri csillagok az egyik legismertebb magyar történelmi regény.

A történetének alapja valóságos, és 1533-tól 1552-ig követi nyomon a szereplők életét, és a korszak eseményeit. Az író a könyv forrásai között említi Tinódi Lantos Sebestyén Egervár viadaljáról (1553) írt énekét, és az ebből készült Eger summáját (1553). A lantos alakja is felbukkan a műben.

A Panoptikumban látható többek között:

Bornemissza Gergely (1526 – 1555) A pécsi kovácsmester fia hadnagyként került Egerbe, a királyi csapatok élén. A végvári vitéz különösen értett a tűzszerészethez és a haditechnikához, ezt Tinódi is kiemelte írásában. Az 1552-es csata után egy évvel őt nevezték ki várkapitánynak, de a törökök elfogták, és Isztambulba hurcolták.

Cecey Éva a regényben Gergő gyerekkori pajtása, majd felesége volt. Gárdonyi találta ki az alakját, Bornemisszának ugyanis a valóságban két felesége is volt, Fügedi Erzsébet és Sygher Dorottya.

Dobó István (1500 körül – 1572) egy nagybirtokos, felvidéki főnemes, és az ostrom idején az egri vár kapitánya volt.

Tinódi Lantos Sebestyén (1510 körül – 1556) a magyar énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője volt, a regényben is felbukkan.

Jumurdzsák, azaz Dervis bég a regény egyik kulcsfigurája volt, de arra, hogy valóban élt-e, nincs történelmi bizonyíték.

Szulejmán (1494-1566) 26 évesen lett az Oszmán Birodalom szultánja, korának egyik legnagyobb hatalmú vezetője volt. Egerben Dobóék ugyan megállították, de hadjáratait később folytatta. Végül Szigetváron a vár bevétele előtti napon az életét vesztette.

A Panoptikumba külön belépőt kell váltani.

Bővebb információk ITT