Budapest legjei: a leghosszabb ideig épült hídtól a leghosszabb utcáig
Biztos, hogy mindent tudsz már Budapestről? Hogy úgy ismered, mint a tenyeredet? Nos, ebben az esetben is tudunk neked érdekességekkel szolgálni.
Budapest legjei között ugyanis nemcsak a legmagasabb középület vagy a legkeskenyebb ház szerepel, hanem egy sor más dolog is.
A város legmagasabb pontja
Bár a János-hegy csak a negyedik legmagasabb csúcs a Budai-hegységben, Budapestnek mégis ez a legmagasabb pontja, a rajta álló Erzsébet kilátóval. A János-hegy 527 méter magas, a kilátó pedig 23,5méter.
Az itt élőknek mindig igényük volt itt egy kilátóra; a jelenlegi, kőből készült gyönyörű neoromán épület – a Halászbástya alkotójának és a Mátyás előtt is voltak itt fából készült építmények.
És hogy miért éppen Erzsébet-kilátó a neve? Mert az 1898-ban merényletben meghalt császárnét, magyar királynét még 1910-ben, a kilátó elkészültekor is szerették és tisztelték, és az ő emlékére kapta az építmény a nevet. Ha az időjárás megfelelő, akkor a kilátóból több tíz kilométerre is elláthatunk.
A legrövidebb metrószakasz
A patinás kisföldalatti, vagyis a Millenniumi Földalatti Vasút vagy egyes metró, nem csak arról híres, hogy az európai kontinens első földalattija (London előzte csak meg a fővárosunkat), egyben a világ első villamos hajtású földalattija a korábbi gőzvontatásúakkal szemben.
Itt van a budapesti metróhálózat legrövidebb, két megálló közti szakasza is: a Kodály körönd és a Bajza utca között. Amíg az átlagos megállótávolság 374 m, addig a Körönd és a Bajza utca közötti szakasz mindössze 190 méter.
Az 1896-ban átadott vasút eredetileg 9 föld alatti, és 2 földfelszín feletti állomással működött. Az eredeti földalatti a Hősök tere mögött lépett ki a szabadba - ennek az emléke a ma már a semmibe vezető, gyönyörű kis Wünsch-híd -, így a Bajza utcai volt az utolsó előtti megálló. Bár azóta hosszabb útvonalon közlekedik a kisföldalatti, mégis ez Budapest legrövidebb metróhálózata, méretéhez képest a legtöbb állomással. Az átlagos megállótávolság Budapesten 375 m.
És melyik a leghosszabb metró mozgólépcső?
A Széll Kálmán téri. Annak idején a Moszkva téren többször is úgy éreztük, hogy egy örökkévalóság felérni a metrótól a felszínre, soha, de soha nem ér véget az utazás – különösen a nagy huzat miatt vált ez zavaróvá. Nem véletlenül éreztük így, mert mint kiderült, állomás mélysége 38,6 méter, oda kell levinnie az utasokat.
Bár a kettes metró első szakaszát már az ötvenes években építeni kezdték a Fehér út (Örs vezér tere) és a deák tér között, a budai oldalon a Déli pályaudvarig tartó szakasz csak 1972-re készült el. A Széll Kálmán téri metróállomás háromalagutas stílusban épült, és négy mozgólépcső visz bennünket a föld alá.
A legnagyobb egybefüggő lakóház
Nem véletlenül hívják Faluháznak Óbuda, és egyben a főváros leghosszabb paneltömbjét. A Szőlő utcai tömb lakóinak száma annyi, mint egy kisebb falunak: úgy háromezren élnek itt a 884 lakásban.
Az épület külön is dicsekedhet egy „leggel”, 2009-ben az akkori legnagyobb napkollektor rendszerét állították itt fel egy teljes körű felújítás és modernizáció során.
A legmagasabb lakóépület
Amikor Budapest legmagasabb házáról esik szó, előfordul hogy van, akinek kapásból a SOTE Nagyvárad téri tömbje ugrik be, pedig az nem lakóépületnek számít. A legmagasabb lakóház az újpalotai magasház vagy víztoronyház az, ami 1975-ben épült Tenke Tibor és Thoma József tervei alapján. Budapest több pontjáról is kitűnően látszik.
Az épület érdekessége, hogy a lendületes hullámvonalak és a lekerekített sarkok kívül és belül is újra és újra felbukkannak, illetve hogy egyes lakásokban lekerekített helyiségek találhatók. „A ház méreteivel kapcsolatban többféle adatot láttam már az interneten, az eredeti terveken, illetve egy szakcikkben az alábbi információk szerepelnek: Az épület antennák nélkül 70,93 méter magas, 20 szintes, melyből 18 a lakószint. 98 lakás található benne, melyből a felső kettő kétszintes műteremlakás” - írja a Budapest XV. kerületi blog.
A legmagasabb építmény Budán
A budai oldal legmagasabb építménye: az Észak-Budai Hőerőmű kéménye, vagyis a FŐTÁV-kémény. Négy kezelőszintes, fogasléces felvonóval ellátott fűtőerőmű kémény. A vasbeton tornyot négy füstcső befogadására tervezték, jelenleg azonban csak kettő található benne. Magyarország harmadik legmagasabb kéménye! 1974-75-ben csúszózsaluzással ugyanazzal a technológiával, mint az újpalotai víztoronyház - épült monolit vasbeton szerkezetű építmény. Mervai Márk gyönyörű képeket készített róla, amikor március 15-én ünnepi díszkivilágítást kapott.
A pesti oldalon a Száva utcai adótorony a legmagasabb építmény, egy korábbi cikkünkben már szerepelt.
A leghosszabb ideig épült budapesti híd
Budapest talán leghosszabb ideig tervezett és épített, ráadásul 2008-ig, a Megyeri híd átadásáig a város leghosszabb hídja az Árpád-híd. Helyén a rómaiak is hidat emeltek, hogy könnyeben jussanak el Aquincumból a túlpartra.
A jelenlegi híd felépítését már 1903-ban (!!!) tervezték, ám csak 1929-ben írták ki a tervpályázatot. Az építkezés 1933-ban indult, csakhogy tíz évvel később a háború miatt félbeszakadtak az Árpád fejedelemről elnevezett híd munkálatai. Az építkezés a háborút követően 1948-ban folytatódott, a hidat 1950. november 7-én avatták fel. Igaz, hogy akkor Sztálin néven, de a budapestiek nem így emlegették...
Az Árpád-híd érdekessége, hogy két szigetet is érint, a Hajógyárit és a Margitszigetet, illetve hogy az eredetileg átadott híd bővítését később úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd gyakorlatilag három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll.
Ma a leghosszabb híd Budapesten az Újpestet Budakalásszal összekötő Megyeri híd.
A leghosszabb út
Gondoltátok volna, hogy van a fővárosban egy utca, ami több mint 15 km hosszú? Ez az Üllői út, ami a Kálvin tértől Budapest délkeleti határáig tart. Sokan leginkább a Kálvin tértől a Népligetig tartó szakaszát ismerik. Az Üllői 5 kerületen át vezet és az utolsó házszáma a 871-es. A közelmúltban kiállítást is szenteltek neki.
Mi minden található Budapest leghosszabb útja mentén? A teljesség igénye nélkül a Dél-Pesti Kórház Szent István kórháza, az Iparművészeti Múzeum, az Orczy-kert, az egyik legmagasabb budapesti épület, a Semmelweis Egyetem Nagyvárad térnél álló tömbje, a Heim Pál Gyermekkkórház Üllői úti osztályai, a Groupama Aréna, több templom, és a Népliget.
Sajátos hangulatát már Kosztolányi Dezső is megörökítette.
„Másoknak is így nyíljatok,
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát,
higgyék, örök az ifjuság,
Üllői-úti fák.”
Az elmúlt 150 évben sokat változott az Üllői út és környéke, például a múlt századi építkezés miatt, és azért is, mert a felszíni tömegközlekedés egy részét a hármas (kék) metró építése miatt átalakították.
Az Üllői mentén a legszebb épület szerintem az Iparművészeti Múzeum.
