Tele van Budapest az 1956-os forradalom emlékeivel
Ha Budapest valamennyi '56-os emlékművét végig akarnád járni, egészen biztosan nem lenne elegendő rá egy nap. A budapesti temetőkben, az utcákon, a házak falain, a parkokban, a templomok mellett is találhatók szobrok, táblák, installációk, amelyek a forradalomra emlékeztetnek. És olyan épületekből is akad jónéhány, ami a forradalom fontos helyszíne lett.
Minden kerületnek megvannak a maga emlékhelyei. Ebben az összeállításban csupán néhány, könnyebben megközelíthető 1956-as emlékművet mutatunk, olyan útvonalon, amit akár közösségi közlekedési eszközökkel is egy nap alatt bejárhatsz.
Kevesen tudják, de a Benedek Elek előtt tisztelgő, Döbrentei utcában felállított kúton 1956 gyermek áldozataira emlékező tábla látható.
A túrát érdemes a pasaréti téren, az 5-ös busz végállomásánál kezdeni, és gyalog lesétálni az Orsó utcán egy kerítés mögött rejtőző Bauhaus-villához: a Nagy Imre emlékházhoz.
A villát az 1930-as évek elején Kozma Lajos, a kor neves építésze tervezte - érdekessége, hogy az alsó szinten volt a házmesterlakás, a kertben pedig a személyzeti épület. 1932-ben Pogány Margit festőművésznő és húga vásárolta meg a villát, a második világháború alatt az épületben dr. Gellért Áron ügyvéd és felesége lakott négy főnyi személyzettel. A zsidó származású tulajdonosok az üldöztetést szerencsésen túlélve 1945-ben visszatértek otthonukba, majd később Ausztráliába vándoroltak ki.
1949-ben költözött be a villába Nagy Imre (az Országgyűlés akkori elnöke) és felesége, Égető Mária, a kerti kis házba pedig Sáringer (Szabó) Rozália, Nagy Imre édesanyja. Nagy Imre ebben a házban írta legfontosabb tanulmányait és 1953-as reform kormányprogramját, az 1955-ös eltávolíttatása után pedig vitairatait és rendszerkiritikáit, a forradalom alatt pedig értelmiségiek és ellenzékiek találkoztak nála. 1958-ös kivégzése után családja nem költözhetett vissza a házba, az állami tulajdonba került. Méray Tibor, a Párizsban élő, 1956-os menekült újságíró javasolta 1989-ben, hogy az épületből legyen emlékház az 1956-os miniszterelnök tiszteletére.
Az Orsó utca végén magánpénzből egy kis kőtár is létesült 1956 emlékére:
A villától az 5-ös busszal érdemes a Széll Kálmán térig utazni, és onnan átsétálni a Széna térre, az az '56-os emlékműhöz, ami a Mammut2 előtt áll, majd a 2-es (piros) metróval átmenni a pesti oldalra a Kossuth térre.
A Kossuth téren megható és megrázó emléket állítottak a hírhedt parlamenti sortűznek. 1956. október 25-én kisebb tömeg gyűlt össze az Országháznál. A szovjetek először riasztólövéseket adtak le, majd megjelent egy harckocsi és belelőttek a téren gyülekezőkbe. Nem tudni pontosan, mennyien haltak meg, Kő András és Nagy J. Lambert kutatásai szerint legalább 75-en, és 284 ember sebesült meg.
A lövésekre falba fúródó golyók emlékeztetnek mindenkit, aki arra jár. 2001-ben a túlélők kezdeményezésére készíttették az emlékjel az akkori Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alá.
A másik 1956-os emlékmű Nagy Imre szobra: halálának 60. évfordulójáról idén sokan megemlékeztek itt.
Innen a legegyszerűbb, ha metróval a Keletihez utaztok; a pályaudvartól sétáljatok át Rákóczi út-Huszár utca útvonalon a Rózsák teréig, a Szent Erzsébet-plébániáig. A templom kertjében áll a Térdeplő angyal szobra, amelyet Márai Sándor 1956 karácsonyán született verse ihletett: "Az üszkös, fagyos Budapestre/Oda, ahol az orosz tankok/Között hallgatnak a harangok/Ahol nem csillog a karácsony/Nincsen aranydió a fákon/Nincs más, csak fagy, didergés, éhség/Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék./Szólj hangosan az éjszakából:/Angyal, vigyél hírt a csodáról. (...) Angyal, vidd meg a hírt az égből/Mindig új élet lesz a vérből." Ez utóbbi két sor olvasható a 2007-ben felavatott szobor talapzatán.
Nem messze tőle egy szerény tábla emlékezik a Rózsák tere hőseiről, a harcok alatt elhunyt forradalmárokról.
VIDEÓ: Körüljártam a helyszínt:
My Secret Budapest
Az 1956-os emlékmű és emléktábla a Rózsák terén álló Szent Erzsébet plébánia kertjében.
A Rózsák teréről a Rákóczi utat keresztezve menjetek át a II. János Pál pápa térre, ahol a Paris Match 1956-ban meggyilkolt riporterére, Jean Pierre Pedrazzinira emlékezhettek. A férfi annak idején a forradalom hírére Magyarországra utazott, lefényképezte Mosonmagyaróváron a sortűz áldozatainak temetését. Másnap Budapestre érkezett, itt az utcákat fotózta, 30-án reggel pedig kollégájával a Köztársaság térre (a mai II. János Pál pápa térre) ment az összecsapások hírére. A most üresen tátongó, volt pártház előtt lőttek Pedrazzini testébe géppisztoly-sorozatot. Hiába szállították haza, Párizsba a súlyosan sebesült fotóriportert, az életét már nem tudták megmenteni.
Innen a Móricz Zsigmond körtérre menjetek tovább. Az egyik leghevesebb csata itt dúlt, barrikádokat emeltek a forradalmárok, a szovjet tankok pedig borzalmas pusztítást végeztek a téren és környékén. Ma két tábla is erre emlékeztet.
Innen a Bertalan Lajos utcán át a Műegyetem rakpartig mentem, ahol megnéztem a gyönyörű 1956-os emlékművet. Figyelem: a Műegyetem kerítésén is találtok egy emléktáblát.
Memory of the Hungarian Revolution of 1956.#Budapest #Revolution #1956 #Hungary pic.twitter.com/lBm6PZMQ2i
— My Secret Budapest (@BudapestMy) October 23, 2018
A drámai pillanatot tökéletesen kifejezi a szobocsoport dinamikája, a központi alak és a többi figura "mozgása".
A Bakáts térre mentem tovább a Petőfi hídon át, mivel az Assisi Szent Ferenc-főplébániatemplom falán és kertjében is látható 56-os emlék. A templom hátsó falán emléktáblát láthattok, a bejárat mellett pedig a forradalom névtelen mártírjai előtt tisztelgő, 1993-ban felállított emlékmű.
A fegyveres felkelők egyik központja a Ferencváros volt: a Kálvin teret, a Ráday utcát, a Bakáts teret, a Kinizsi utcát, a Ferenc körutat és az Üllői utat sokszor emlegette az egyik rkonom, aki részt vett az 1956-os eseményekben, és ezért külföldre kellett menekülnie.
Innen pár megálló a Corvin köz, ami szintén a forradalmárok egyik fontos, és a legtovább, egészen november 6-ig védett állása volt, egyben borzalmas vérfürdő helyszíne. A pesti srác szobra és több tábla emlékeztet a történtekre.
4-es (vagy 6-os) villamossal még menjetek vissza a budai oldalra. A sétát a Margit híd budai hídfőjétől elgyalogolva a Gyorskocsi utcánál zártam, a büntetés-végrehajtási intézet épületénél, itt ítélték ugyanis halálra Nagy Imrét.
Innen átmentem a szomszédos Nagy Imre térre. Ha emlékeztek még, a Kossuth téren állt a Forradalom lángja nevű gránit obeliszk, a 2012-es ünnepségen még ott volt, láng lobogott a tetején. A Kossuth tér átalakításakor onnan eltávolították, és végül ide, az elbontott Fő utcai benzinkút helyére állították fel.
