HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: „Van esély arra, hogy ebből a válságból Magyarország úgy jöjjön ki, mint az az ország, amelyik a kanyarban előzni tud”

A háborúról, az ellenzékről és az inflációról is beszélt a kormányfő a kormánypártok kihelyezett frakcióülésén Balatonalmádiban.


Ukrajna és Oroszország háborúja már nem lokális, a szankciók változtatták globális gazdasági háborúvá - mondta a Magyar Nemzet szerint Orbán Viktor a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésén Balatonalmádiban, ahol arra kérte frakciója tagjait: mindent tegyenek meg azért, hogy Európa legkésőbb év végén visszavonja a szankciókat.

A lap beszámolója szerint a kormányfő arról beszélt: ma már mindenki számára világos, hogy egy elhúzódó háborúra kell számítanunk, arra kell készülni, hogy ez a háború a szomszédunkban folytatódni fog idén és jövőre is. A miniszterelnök szerint éppen ezért minden eddiginél fontosabb kérdéssé vált Magyarország számára a biztonság és a gazdasági, nemzeti szuverenitás védelme, ezért hozták létre honvédelmi alapot. A katonákat visszavonták a határok védelméről, létrehozták a határvadász alakulatokat - sorolta a kormányfő, hangsúlyozva, hogy

több katonára van szükség és az ország védelmére kell készülniük.

Orbán Viktor értékelése szerint a háború aggasztja az embereket, követik az eseményeit, de ami közvetlenül érinti a családokat, az jelenleg az infláció - írta a lap. A Magyar Nemzet szerint a miniszterelnök tisztázta: a választások előtt azt gondolták, hogy tervezhetően alakulnak a gazdasági körülmények a háború ellenére is, azonban 2022 júniusában Brüsszelben elfogadták a gazdasági, kereskedelmi szankciókat, köztük az olajszállítási szankciókat is, majd rögtön az asztalra került a földgázvásárlási szankció is, ezért utána a földgáz ára egy hónap alatt megkétszereződött, majd újabb hónap alatt megháromszorozódott.

A miniszterelnök hangsúlyozta:

ha megszüntetnék a szankciókat, az árak rögtön megfeleződnének és az infláció is.

A szankciók nélkül Európa gazdasága újra erőre kapna, és el tudná kerülni a fenyegető recessziót. A pártelnök tájékoztatása szerint amikor ezeket a szankciókat nyár elején Brüsszelben Európára erőltették, akkor az uniós bürokraták nem ezt ígérték, hanem azt, hogy ezek Oroszországnak fognak fájni, nem az európai embereknek. Orbán itt is elmondta, hogy szerinte a bevezetett szankciók több kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak.

A szankciók felülvizsgálatára a Magyar Nemzet információi szerint novemberben lesz érdemi politikai lehetőség, ezért arra szólította fel a frakció tagjait, hogy mindent tegyenek meg azért, hogy Európa ezeket a szankciókat legkésőbb az év végén visszavonja.

A miniszterelnök helyzetértékelése szerint a szankciókat a brüsszeli bürokraták erőltetik Európára, a szankciók okozzák a gazdasági problémákat, az energiaválságot és az inflációt. A szankciókat pedig a magyar baloldal támogatja. Az ellenzék kapcsán Orbán azt mondta, hogy - ahogyan arra már a választási kampányban is felhívták a figyelmet - a Gyurcsány-korszak és annak a képviselői akarnak visszatérni, akik egyszer már tönkretették Magyarországot.

A miniszterelnök ezen szavainál a lap értesülése szerint egyszerre horkantak fel,

egyesek még azt is bekiabálták, hogy "soha többet Gyurcsány!"

Azzal, hogy megalakult a Gyurcsány-Dobrev-árnyékkormány - folytatta a miniszterelnök -, a brüsszeli bürokraták és a Soros-NGO-k ezt az árnyékkormányt szeretnék hatalomra juttatni. Véleménye szerint ez onnan is világos, hogy ők fizetik őket, ezt tették a választási kampányban és ezt teszik most is - idézte a lap Orbán Viktort.

A baloldal értékelését követően a Magyar Nemzet beszámolója szerint a pártelnök megfogalmazta a Fidesz-KDNP jövőbeni feladatát: biztosítaniuk kell az energiaellátást, védeniük kell a családokat és a munkahelyeket. A családokat a rezsicsökkentett ár, tűzifaprogram és barnaszénprogram védi, míg a vállalkozásokat három dologgal fogják segíteni:

  • egy több mint kétszázmilliárdos programmal az energiaintenzív kis- és középvállalkozások segítésére,
  • termelő vállalatokat támogatnak az energiaköltségük részbeni átvállalásával és energiamegtakarítást eredményező beruházások támogatásával,
  • lesz gyármentő programjuk, és a szolgáltató szektor számára lesz új munkahelyvédelmi akcióterv is.

    Beszéde végén a miniszterelnök leszögezte: Magyarország energiaellátása biztosított. Lesz elegendő földgáz, van villamosenergia és van kőolaj is.

    "A szankciók súlyos károkat okoznak az országnak, de kemény munkával van esély arra, hogy ebből a válságból Magyarország úgy jöjjön ki, mint az az ország, amelyik a kanyarban előzni tud!"

    - idézte a Magyar Nemzet a kormányfőt.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztetnek – számos helyen lecsaphat az országban
    A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.
    Fotó: Pixabay - szmo.hu
    2025. április 23.



    Felhőszakadásra, villámárvízre figyelmeztet a HungaroMet Zrt. szerdai Facebook-bejegyzésében. Azt írták, hogy szerda délutántól újra zivatarosra fordul az idő, először az Északi-középhegység környékén, majd az ország más részein is egyre több helyen kell számítani záporokra, zivatarokra.

    A zivatarokat viharos széllökések, jégeső és intenzív felhőszakadás kísérhetik.

    Hozzátették: éjszakára ugyan csökken a zivatarhajlam, de nyugaton, délnyugaton még az éjszaka első felében is lehetnek gócok.

    Csütörtökön egy közeledő hidegfront hatására még aktívabbá válik a légkör, több helyen, nagyobb számban alakulhatnak ki zivatarok. Egy-egy tartósabb cella a hegyvidéki térségekben akár villámárvizet is okozhat, vagyis 50 milliméternél is több csapadék eshet rövid idő alatt az újra képződő, egymást követő cellákból. Jelezték: csütörtök éjszaka is előfordulhatnak zivatarok.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Fotók: Átvitték Ferenc pápa nyitott koporsóját a Szent Péter-bazilikába
    A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.


    Átvitték Ferenc pápa koporsóját a pápa lakhelyéül szolgáló Szent Márta-házból a Szent Péter-bazilikába, ahol az emberek péntek estig róhatják le kegyeletüket ravatalánál.

    A harangzúgás közepette lezajlott ceremóniát a camerlengo (vagyis kamarás) tisztét betöltő Kevin Farrell bíboros vezette. A menetet a bazilikába gyertyákat tartó papok vezették be, a koporsót bíborosok és a Svájci Gárda tagjai kísérték, a templom előtti Szent Péter tér pedig megtelt hívőkkel. A néhai pápa koporsóját a templom központi oltára előtt helyezték el, és majd szintén nyitott koporsóban ravatalozzák fel.

    Ferenc pápa koporsója áthelyezésének liturgikus szertartásán Erdő Péter bíboros és Törő András, a Pápai Magyar Intézet rektora is részt vett.

    A bazilikába tartó menetről készült képeken az elhunyt Ferenc pápa fején fehér püspöki süveg látható.

    Az elhunyt egyházfőt vörös miseruhába öltöztették, vállára palliumot, fehér gyapjúszalagot, kezébe pedig fekete színű rózsafüzért helyeztek. Kezén ezüstgyűrű, amelyet már argentin bíborosként is viselt. A Vatikán közölte, hogy Ferenc pápa halotti ruházata nem az alkalomra készült – akarata szerint –, korábban használt darabokkal temetik el. Koporsója is díszítés nélküli, egyszerű fakoporsó.

    A hívek szerdán délelőtt 11 órától éjfélig, csütörtökön reggel 7-től éjfélig, pénteken reggel 7 órától este 7 óráig járulhatnak a bazilikában felravatalozott koporsóhoz.

    A rendőrség erre a három napra, illetve a szombati temetés idejére megszigorította a biztonsági intézkedéseket, a többi között lovas és gyalogos járőrözést tartanak a Vatikán körül, ahová továbbra is érkeznek a zarándokok.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Jegybankbotrány: két egyetem is célkeresztbe került – Megszólalt az ÁSZ elnöke
    Windisch László szerint felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja az MNB körüli ügyekben. A nyomozás újabb fordulatot vehet, és akár a pénz visszaszerzése is szóba kerülhet.


    Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 24.hu Della című podcastműsorában beszélt először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli botrány márciusi kirobbanása óta. Az adásban elárulta, hogy a jegybank és alapítványainak ellenőrzése során szerzett tapasztalatok, illetve a feltárt kockázatok miatt új vizsgálatokat indítottak, amelyek két egyetemet is érintenek.

    A beszélgetésben Windisch kitért arra is, hogy az ÁSZ miért nem tett feljelentést a jegybanki ingatlanok felújításának ügyében. Szerinte az MNB „kihúzta a számvevőszéki jelentésben foglaltak méregfogát”, de hozzátette, hogy ebben még lehet fordulat.

    Az ÁSZ-elnök szerint a legkomolyabb megállapításuk az, hogy „itt vélhetően hűtlen kezelés történt, tehát nem kellő gondossággal kezelték a rájuk bízott vagyont”.

    Windisch László ugyanakkor nem értett egyet azzal, hogy a jegybank mindenkori vezető testületeinek tagjai számon kérhetők lennének. Erről az volt a véleménye, hogy „önmagában a büntetés kiszabása a közpénz szempontjából, bár hasznos és talán elrettentő a jövőre nézve,

    még hasznosabb lenne, ha vissza lehetne szerezni a pénzeket”.

    Az ÁSZ vezetője úgy véli, az MNB-alapítványok jó célra jöttek létre, de nem megfelelően használták őket, valahogy úgy, ahogy egy kenyérszeletelő kést, ami gyilkos fegyverré válik. „Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés a hibás. Az a hibás, aki rossz célra használta” – mondta.

    Windisch László külön kihangsúlyozta, hogy nem kapott utasítást Orbán Viktortól az ellenőrzési terv elkészítésére, csak „javaslatokat kérek a minisztériumoktól, de kevés szokott beérkezni. A nemzeti bankra vonatkozólag nem érkezett javaslat” – állította.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Három földrengés rázta meg Isztambult, a legerősebb 6,2-es erősségű volt
    Rövid időn belül egy 3,9-es, egy 6,2-es és egy 4,4-es földrengés is megrázta a 16 milliós lakosságú várost és környékét. Áldozatokról egyelőre nincs információ.


    Egy erős, 6,2-es erősségű földrengés rázta meg szerdán Isztambult – közölte a török katasztrófavédelmi ügynökség, az AFAD, írja a Reuters.

    Ez az egyik legerősebb földmozgás az utóbbi években a 16 milliós lakosságú városban.

    A BBC arról ír, hogy nem is egy, hanem három földrengés is történt Isztambul környékén egy órán belül. Az első földrengés helyi idő szerint 12.13 perckor pattant ki Silivri környékén. Ez 3,9-es erősségű volt. A második, 6,2-es erősségű rengést, 12.49-kor észlelték ugyanazon a területen. A harmadik, 4,4-es erősségű földrengés Isztambul Buyukcekmece kerületében 12.51-kor pattant ki.

    Bár az első jelentések nem számoltak be károkról és egyelőre sérültekről, áldozatokról sincs hír.

    A BBC helyi tudósítója szerint ugyanakkor a rengés érezhető volt, az emberek pedig az utcára menekültek.

    „Hat éve élek Isztambulban, de ilyet még nem tapasztaltam. Az épület megremegett. Néhány másodpercre fedezékbe húzódtam bent, majd kirohantam az épületből, amikor a rengés folytatódott. Egy szomszéd azt mondja, hogy a lakásában lámpák csapódtak a padlóra”

    – írja Orla Guerin.

    Az X-re egy ijesztő videó is felkerült. A felvételen a CNN török adása látható. A műsorvezető éppen interjút készít egy online bekapcsolódó közgazdásszal, amikor egyszer csak elkezd remegni a stúdió. A műsorvezető pedig kétségbeesetten félbeszakítja az interjúalanyt.

    A rengésekről már több videó is felkerült a közösségi oldalakra.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: