Zubreczki Dávid - aki az Urbanistát megálmodta
Mikor és hogyan indult az Urbanista?
2008-ban. Az Index nem sokkal előtte indította el a blog.hu-t, de nem nagyon volt még elterjedve a blogolás Magyarországon. Úgy próbálták felfuttatni a dolgot, hogy egyrészt a saját szerkesztőségük tagjait fogták be, másrészt felkértek külsősöket is, akik egy jelképes összegért írtak félhivatalos blogokat az indexnek. Nem sokkal azelőtt startolt el például a ma is működő comment:com vagy Tékozló homár, de ilyen volt a Napi borzasztó szóvicc is, és még hosszan lehetne sorolni. Az Urbanista szintén ebbe a körbe tartozott, eredetileg ingatlanos blognak indult, de alig pár hónappal később kitört a válság, ami rögtön be is tett a dolognak. Időközben a blog.hu is egyre népszerűbb lett, csomóan regisztráltak rá, így szép lassan elengedték az addig fizetett külsősök kezét. Így alakult, hogy gyakorlatilag az enyém lett az Urbanista, innentől kezdve teljesen egyedül csináltam tovább.
Mire helyezted ezután a hangsúlyt?
Én mindig is a várossal foglalkozó vonalat szerettem volna kidomborítani, úgyhogy magától értetődő volt, hogy ezt helyezem előtérbe. Persze az eredeti irány sem tűnt el teljesen, például az ingatlansaláta rovatban rendszeresen szemlézem az érdekes lakáshirdetéseket, de az összkép sokkal eklektikusabbá vált. Nem véletlen az alcím, vagyis a „Hol laksz?” – ebbe a lakások szintjétől az utcán és a városon át egészen a nagyobb települési koncepciókig minden belefér.
Karancsi Rudolf képei
Mennyire szólnak most bele a tartalomba?
Éppen a közelmúltban történt egy újabb változás ezen a téren. Nagyjából 2009 óta ugye független blogként működött az Urbanista, de így is szép olvasottságot ért el, hirdetőkre is sikerült szert tenni. Nekem tulajdonképpen egy másodállással volt egyenértékű, bár rendes munkaviszonyom nem volt sehol, mellette szabadúszóként dolgoztam. Múlt év végén viszont megkerestek az Indextől, hogy megvásárolnák a blogot, a saját portfóliójuk részeként működtetve tovább, engem pedig főállásban alkalmaznának szerkesztőként. Elfogadtam az ajánlatot, így azóta hivatalosan is náluk dolgozom. De ezzel együtt továbbra is olyan témákról írhatok, amiket én jónak tartok.
Az eddigi posztoknál mekkora volt a saját és az olvasok által beküldött tartalmak aránya?
Nagyon nehéz elválasztani a kettőt. Számomra az különbözteti meg a blogolást az újságírástól, hogy ha bármi érdekeset találsz, azt rögtön megoszthatod az olvasóiddal. Annyi biztos, hogy jelentős részt tettek ki a más oldalakról átvett témák, amikhez hozzáírtam a saját kommentárjaimat. De sok olyan poszt is volt, ami például egy térfelújítás vagy más beruházás részleteiben mélyedt el. Most, hogy főállásban vagyok, valószínűleg el fog tolódni a dolog az utóbbi irányába, hiszen jóval több időt tudok szánni egy-egy téma kifejtésére. Egyszerre próbálom képviselni a klasszikus blogolást (vagyis például látok valami érdekeset az utcán és rögtön megosztom), illetve a sajtótájékoztatóra járós, tényfeltárós, interjúzós újságírói munkát.
Telefonközpont, Nagymező utca - Huszár Boglárka képe
Lépcsőház a Váci utcában - Huszár Boglárka képe
Létezik arra vonatkozó irányelv, hány posztot kell előállítanod naponta?
Ez nincs megszabva, már az utóbbi időben is napi több poszt jelent meg. Persze amíg továbbra is egyedül csinálom, bizonyos korlátok azért adódnak, hiszen nem tudok többfelé szakadni. Így az a jellemzőbb, hogy minden napra jut egy részletesebben kidolgozott téma, emellett pedig ami még adódik: rövid hírek, olvasók által beküldött dolgok, illetve az előbb említett spontán érdekességek. Hosszabb távon egyébként mindenképp jó lenne, ha valakivel meg tudnám osztani a feladatokat, hiszen így még naprakészebbé válhatna a blog.
Te személy szerint mit szeretsz Budapestben, szakmai szemmel nézve mit tartasz a város legfőbb vonzerejének?
Mindig le szoktam szögezni, mielőtt még számon kérnék rajtam, hogy én nem vagyok szakértő. Bár valamit tanultam ezekről a dolgokról környezet- és tájgazdálkodás szakon, és a szakdolgozatomat is a városlakókról írtam, számos területhez nem értek jobban az átlagnál. Ami az érdeklődésemet illeti, gyerekkoromtól kezdve foglalkoztat a környezetvédelem, a fenntartható és élhető város víziója, úgyhogy először ebből az irányból kezdtem Budapesttel foglalkozni. Persze ha az ember jobban beleássa magát a témába, rájön, hogy nem olyan egyszerű összeegyeztetni a különböző szempontokat, például a zöldfelületek és a közlekedés fejlesztését.
Arról, hogy mi adja a város vonzerejét, először nyilván a szokásos közhelyeket tudnám említeni: remek fekvés, szuper adottságok. Ha csak a belterületét nézed, egyaránt megtalálható benne erdő, síkság, hegy, folyó, szigetek… Nem sok más példa van erre, és akkor még nem is építettünk rá semmit. Klassz, hogy létrehoztak egy olyan városszerkezetet, ami annak idején sok áldozattal járt, de beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ami pedig a jelent illeti, lehet fújni a közlekedésszervezésre, de nagyon sok szempontból forradalmi a folyamat, amely az elmúlt pár évben zajlik.
Zubreczki Dávid
Épp ezt akartam kérdezni: mit gondolsz, mi a BKK eddigi három-négyéves működésének mérlege?
Én mindig megírom a BKK hülyeségeit, amire gyakran akad példa, tehát nem vagyok feltétel és kritika nélküli hívük, de azt el kell ismerni, hogy alapvetően pozitív fordulatot vettek a dolgok nekik köszönhetően. Eleve az, hogy egy csomó, ezelőtt önállóan működő szervezetet közös irányítás alá vontak, rengeteget javított az addig gyakori káoszon. Szerintem abszolút 21. századi szemlélettel dolgoznak a város fejlesztésén, minden oldal érdekeit figyelembe véve. Mondjuk nem egyértelműen autóközpontúak, de nem is alakítanak ki kényszeresen forgalom elől elzárt sétálóutcákat. Nekem úgy tűnik, az a szemlélet dominál náluk, hogy az embereknek közlekedniük kell, és mindössze annyi a lényeg, hogy a lehető leghatékonyabban jussanak el A-ból B-be – akár autóval, akár tömegközlekedéssel, gyalog, vagy bárhogyan.
Szem előtt tartod-e, hogy inkább Budapest pozitív arcát mutasd be? Az Egy nap a városban blog például bevallottam ezzel a hitvallással működik.
Nálam nincs ilyen koncepció, arról írok a várossal kapcsolatban, ami szembejön. Ha egy nap alatt három helyről kapok levelet, hogy esik szét a burkolat, akkor aznap három burkolatszétesős poszt lesz, de ugyanígy igaz az ellenkezője is. Persze néha előfordul, hogy elcsúsznak az arányok – ilyenkor igyekszem jobban odafigyelni a helyrebillentésükre, de alapvetően nincs ezzel kapcsolatos kvóta.
Garamvári Gábor képe
Fotó: Garamvári Gábor
Szerinted külföldi szemmel nézve mi teszi a várost igazán izgalmassá és hogyan lehetne tovább növelni a népszerűségét a turisták körében?
Nehéz kérdés, főleg mivel a külföldieknek nagyrészt azok a látványosságok az izgalmasak, amelyek nekünk leginkább lerágott csontnak számítanak. Például a turisták körében még mindig hódít a romkocsmásdi, miközben a helyiek többségének már a könyökén jön ki, Általánosságban szerintem nem nagy dolgokban kell gondolkodni (például megtervezni egy világszinten egyedülálló felhőkarcolót), mert ebben úgysem tudjuk felvenni a lépést más országokka,l és nem is éri meg az áldozatot. A kisebb léptékű fejlesztésekben sokkal erősebbek vagyunk. De az is fontos lenne, hogy a megfelelő pozíciókba olyan emberek kerüljenek, akik hatékonyan tudják megjeleníteni a város vonzó arcát az ezzel foglalkozó fórumokon.
Milyennek jósolod Budapest jövőjét mondjuk tíz vagy húsz év múlva, akár városképi, akár élhetőségi szempontból?
Városkép tekintetében a kisebb változásoknak örülnék – ahogy előbb is mondtam, nem hiszem, hogy szükség lenne bármiféle ikonikus épületre. Pozitívnak tartanám, ha javulna a belvárosi ingatlanok állapota. Az utcán járó emberek szempontjából ez persze elsősorban annyit tesz, hogy helyreraknák a sok helyütt omladozó homlokzatokat. Ezek a nagy egész szempontjából apróságok, mégis rengeteget dobnának az összképen. Ha elmész mondjuk Bécsbe, rögtön láthatod, hogy semmivel sem szebbek az ottani épületek, viszont sokkal jobb állapotban vannak. Nagy szükség lenne arra is, hogy minél több köztér megújuljon, szerencsére ilyen irányban már most is folyamatosak a fejlesztések. A Széll Kálmán tér vagy az Örs vezér tere átépítése, utóbbinál a metró és a HÉV összekötése rengeteget dobna a város élhetőségén. Az irány jó, remélem hosszútávon is kitart a mostani lendület.
Metró vagy villamos?
Egyértelműen villamos, a metró fejlesztésének legfeljebb a régóta tervezett 5-ös vonal, vagyis a szentendrei és a csepeli/ráckevei HÉV-ek összekötésének, városba hozásának lenne értelme.
