Tények és tévhitek az allergiáról
1. „Az allergiát kinövi az ember”
Természetesen egyes esetekben igaz. Szabó Alexandra dietetikus példaként említi, hogy a kisgyermekkori tejfehérje-allergiát megfelelő diétával ‒ a tehéntej és a belőle készült tejtermékek étrendből történő kiiktatásával ‒ kinőheti valaki. Ám ez nem mindenkire és nem minden allergiára igaz. Ezért kell betartani az életmódbeli változtatásokat és követni a kezelőorvos utasításait.
2. „Felnőtt korban, ha eddig nem voltam, már úgysem leszek allergiás”
Tévhit. A pollenallergia, a rovarcsípésekkel kapcsolatos allergia, az étel-intolerancia vagy a táplálék-érzékenység kialakulhat felnőtt korban is.
3. „Gyógyszer, orrspray nélkül is elmúlik”
Sajnos ez nem így van, kezelés, illetve a tünetek enyhítése nélkül nem szűnnek meg az allergiás panaszok.
4. „Ez nem is igazi egészségügyi probléma, csak divat”
Gyakori tévhit, hogy az allergia nem betegség, csak valami enyhébb probléma. Valójában az allergia az immunrendszer kóros reakciója, amely az allergén anyagok hatására specifikusan jelentkezik, nem várt tünetegyüttest okozva.
Allergia számos formában jelentkezhet. Érzékenység kialakulhat pollenekkel, gombafélékkel, élelmiszerekkel, gyógyszerekkel, tartósítószerekkel vagy éppen a házipor-atka ürülékével szemben. A tünetek is sokfélék lehetnek a csalánkiütéstől az orrfolyáson át egészen a súlyos, életveszélyes reakciókig, mint amilyen a fulladással járó gégeödéma. Ezért az allergiásoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az életmódjukra, a lehetséges kockázatokra és a megfelelő kezelési módokra is.
5. „Elég, ha egészségesen élünk, és akkor magától megszűnik”
Igaz, hogy sokat számít a tudatos, változatos táplálkozás, az allergénektől mentes étrend, az elegendő folyadékbevitel, a friss levegőn való rendszeres testmozgás, a normál testsúly megtartása és az, ha inkább természetes anyagokkal vesszük magunkat körül. De ez legfeljebb a tünetek enyhítésére elegendő és a már kialakult allergiát nem szünteti meg.
6. „Tengerpartra vagy jó messzire kell utaznom, és akkor ott biztosan nem leszek szénanáthás”
Bár a tengerpartokon, homokos, kavicsos területeken jóval alacsonyabb számban fordulnak elő pollenek, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek is. A fűfélék és a parlagfű pollenjei a világ számos táján megtalálhatók. Így nehezen lehet elkerülni a velük való érintkezést.
Egyúttal fontos megjegyezni, hogy a jól kiválasztott orrspray-k és allergiagyógyszerek viszont enyhítik a szenvedést és megszüntetik a kellemetlen tüneteket.
7. „Akkor már soha többé nem mehetek virágboltba?”
Gyakori tévhit, hogy ha valaki allergiás valamilyen pollenre, akkor a virágokra is az lesz. Szerencsére ez nincsen így.
8. „Ha nem érzem jól magam egy ételtől, akkor biztos allergiás vagyok rá”
Amikor felmerül az ételallergia gyanúja, először mindenképpen szakorvorvoshoz kell fordulni. Érdemes előtte feltenni és megválaszolni az alábbi kérdéseket:
-Étkezés után milyen gyorsan alakultak ki a tünetek?
-Minden esetben egy bizonyos étel elfogyasztását követően jelentkeztek?
-Körülbelül mekkora mennyiségű allergéngyanús étel elfogyasztása okozott panaszokat?
-Azoknak is okoztak panaszokat az ételek, akikkel együtt étkeztünk?
A kérdésekre adott válaszokat, megfigyeléseket érdemes rendszeresen feljegyezni. Az orvos számára ezek az adatok rengeteg hasznos információt tartalmaznak, hozzájárulnak a kivizsgálás irányának meghatározásához, és segítik a diagnózis felállítását.
"Alapvető jelentőségű információval szolgál az orvos számára a táplálkozási-tüneti napló, amely részletes adatokat tartalmaz a beteg által elfogyasztott ételekről, gyógyszerekről, étrendkiegészítőkről és arról, hogy az étkezést követően kialakult-e valamilyen reakció, ha igen, akkor milyen és milyen időn belül” - hívja fel a figyelmet Szabó Alexandra dietetikus. „A napló segítségével többek között a reakciók jellegének feltérképezése is lehetővé válik.”
Különféle diagnosztikus teszteket is el kell végezni. Például bőrkarcolásos Prick tesztet, amely az élelmiszeren kívül pollenekre, háziporatkára és gombákra is alkalmazható.
Az epicután vagy patch teszt elsősorban a bőrrel érintkező anyagok által kiváltott bőrreakciók vizsgálatát segíti, úgy, hogy a hátra helyezik a vizsgálandó anyagokat és tapaszt tesznek rá.
„Az ételallergia diagnózisa egyértelműen nem állítható fel pozitív bőrteszt vagy vérvizsgálati eredmény alapján, ehhez táplálék provokáció eredménye is szükséges. Ez a vizsgálat szakemberek felügyelete mellett, kórházi körülmények között történik, ugyanis a tünetek teljes biztonsággal előre nem jósolhatóak meg.”
